<< 2014 Augusztus >>
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
     
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
      

Betöltés...

EU-Info feldolgozás Közlemény RSS Csatorna

A14K0127.MVH 2014-08-21
képzés

A14K0126.MVH 2014-08-19
növényi genetikai erőforrások

A14K0125.MVH 2014-08-15
borászati melléktermékek lepárlása

A14K0124.MVH 2014-08-15
borászati melléktermékek lepárlása

A14K0123.MVH 2014-07-22
energia ültetvények

A14K0122.MVH 2014-07-22
ültetvények

A14K0121.MVH 2014-07-22
kertészeti ültetvények

A14K0120.MVH 2014-07-22
vidéki alapszolgáltatások

A14K0119.MVH 2014-07-22
diverzifikáció

A14K0118.MVH 2014-07-22
vidéki örökség megőrzése

A14K0117.MVH 2014-07-22
turisztika

A14K0116.MVH 2014-07-22
mikrovállalkozások

A14K0115.MVH 2014-07-22
falumegújítás és – fejlesztés

A14K0114.MVH 2014-07-22
LEADER

A14K0113.MVH 2014-07-22
LEADER

A14K0112.MVH 2014-07-22
LEADER

A14K0111.MVH 2014-07-22
erdészeti géppark

A14K0110.MVH 2014-07-22
kertészet korszerűsítése

A14K0109.MVH 2014-07-22
növénytermesztés létesítmények

A14K0108.MVH 2014-07-22
kertészeti gépek, technológiai berendezések

A14K0107.MVH 2014-07-22
állattartó telepek

A14K0106.MVH 2014-07-22
technológiai berendezések

A14K0105.MVH 2014-07-22
nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek

A14K0104.MVH 2014-07-22
mg-i termékek értéknövelése

A14K0103.MVH 2014-07-22
szaktanácsadás

A14K0102.MVH 2014-07-22
mezőgazdasági utak

A14K0101.MVH 2014-07-22
öntözés, melioráció

A14K0100.MVH 2014-07-09
méhcsaládok pusztulása

A14K0099.MVH 2014-06-20
erdő tűzkárok megelőzése

A14K0098.MVH 2014-06-20
állati génmegőrzés

A14K0097.MVH 2014-06-20
Halászati Operatív Program

A14K0096.MVH 2014-06-19
integrált közösségi és szolgáltató tér

A14K0095.MVH 2014-06-18
erdőszerkezet átalakítása

A14K0094.MVH 2014-06-18
erdő-környezetvédelem

A14K0093.MVH 2014-06-06
iskolagyümölcs-program

A14K0092.MVH 2014-05-28
tenyésznyúl - de minimis

A14K0091.MVH 2014-05-28
LEADER

A14K0090.MVH 2014-05-28
LEADER

A14K0089.MVH 2014-05-28
LEADER

A14K0088.MVH 2014-05-28
LEADER

A14K0087.MVH 2014-05-28
LEADER

A14K0086.MVH 2014-05-28
LEADER

A14K0085.MVH 2014-05-27
Gazdálkodói Információs Szolgálat

A14K0084.MVH 2014-05-26
állati génmegőrzés

A14K0083.MVH 2014-05-26
anyatehén tartás - termeléshez kötött

A14K0082.MVH 2014-05-26
erdészeti potenciál helyreállítása

A14K0081.MVH 2014-05-21
termelői csoportok

A14K0080.MVH 2014-05-20
állatbetegségek és zoonózisok felszámolása

A14K0079.MVH 2014-05-15
biztosítási díjtámogatás

A14K0078.MVH 2014-05-14
iskolagyümölcs-program

A14K0077.MVH 2014-05-13
vidéki alapszolgáltatások

A14K0076.MVH 2014-05-08
bemutató üzem

A14K0075.MVH 2014-05-06
állatjólét

A14K0074.MVH 2014-05-06
agrárerdészeti rendszerek

A14K0073.MVH 2014-04-30
fiatal mg-i termelők

A14K0072.MVH 2014-04-30
baromfi állatjólét

A14K0071.MVH 2014-04-30
sertés állatjóléti

A14K0070.MVH 2014-04-29
Gazdálkodói Információs Szolgálat

A14K0069.MVH 2014-04-24
fűszerpaprika - de minimis

A14K0068.MVH 2014-04-18
cukor intervenció

A14K0067.MVH 2014-04-18
Halászati Operatív Program

A14K0066.MVH 2014-04-17
fiatal mg-i termelők

A14K0065.MVH 2014-04-17
LEADER

A14K0064.MVH 2014-04-17
LEADER

A14K0063.MVH 2014-04-17
fiatal mg-i termelők

A14K0062.MVH 2014-04-15
állati hulla elszállítása és ártalmatlanítása

A14K0061.MVH 2014-04-15
anyajuh "de minimis"

A14K0060.MVH 2014-04-14
borászati melléktermékek lepárlása

A14K0059.MVH 2014-04-11
gázolaj

A14K0058.MVH 2014-04-11
vidéki alapszolgáltatások

A14K0057.MVH 2014-04-11
állatbetegségek

A14K0056.MVH 2014-04-11
de minimis

A14K0055.MVH 2014-04-08
anyajuh - termeléshez kötött

A14K0054.MVH 2014-04-08
óvoda- és iskolatej program

A14K0053.MVH 2014-04-08
egységes kérelem

A14K0052.MVH 2014-04-04
ügyfélnyilvántartás

A14K0051.MVH 2014-04-04
ügyfélnyilvántartás

A14K0050.MVH 2014-04-03
turisztika

A14K0049.MVH 2014-04-03
tejtermelés

A14K0048.MVH 2014-03-27
monitoring (kiegészítő)

A14K0047.MVH 2014-03-27
bemutató üzem

A14K0046.MVH 2014-03-25
állati génmegőrzés

A14K0045.MVH 2014-03-21
szaktanácsadás

A14K0044.MVH 2014-03-21
szaktanácsadás

A14K0043.MVH 2014-03-21
integrált közösségi és szolgáltató tér

A14K0042.MVH 2014-03-21
fiatal mg-i termelők

A14K0041.MVH 2014-03-18
állattartó telepek korszerűsítése

A14K0040.MVH 2014-03-13
monitoring (program szintű)

A14K0039.MVH 2014-03-06
szőlőültetvények szerkezet-átalakítása és átállítása

A14K0038.MVH 2014-03-03
vaj felvásárlás

A14K0037.MVH 2014-03-03
sovány tejpor felvásárlás

A14K0036.MVH 2014-03-03
intervenciós sovány tejpor tárolása

A14K0035.MVH 2014-03-03
intervenciós vaj tárolása

A14K0034.MVH 2014-02-28
elkülönített bogyós támogatás

A14K0033.MVH 2014-02-28
őshonos állatfajták

A14K0032.MVH 2014-02-26
fiatal erdők állománynevelése

A14K0031.MVH 2014-02-20
kérődző szerkezetátalakítási program

A14K0030.MVH 2014-02-20
képzés

A14K0029.MVH 2014-02-19
fiatal mg-i termelő

A14K0028.MVH 2014-02-19
állati hulla elszállítása és ártalmatlanítása

SZAK
Dokumentum
A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következõ idõállapotára ( 2011.VII.1. )

 

1988. évi I. törvény

a közúti közlekedésrõl

A törvény célja

1. § A törvény célja, hogy a közúti közlekedés alapvetõ feltételeinek, az abban résztvevõ személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elõsegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelõ korszerû jármûállomány és közúthálózat kialakítását, mûködését, a közutak védelmét.

A törvény hatálya

2. § (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevõkre, a közúti jármûvekre (a továbbiakban: jármû), - a 48. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló utakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken kialakított várakozási területen jármûvekkel történõ várakozás rendjére.

(2) A Magyar Köztársaság területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott jármûvekre, azok üzembentartójára, illetõleg vezetõjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben a külföldi jogszabály vagy nemzetközi szerzõdés, egyezmény, megállapodás eltérõen nem rendelkezik.

(3) A Magyar Köztársaság területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármûvekre, azok üzembentartójára, illetõleg vezetõjére a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerzõdés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.

(4) A Magyar Honvédség és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a rendvédelmi szervek

a) tagjaira,

b) üzemben tartott jármûveire, és azok forgalomba helyezésére, valamint idõszakos vizsgálatára, továbbá

c) magánútjaira

jogszabály eltérõ rendelkezéseket állapíthat meg.

(5) A törvénynek az utakra vonatkozó rendelkezéseit az út mûtárgyaira és tartozékaira, a közutakra vonatkozó rendelkezéseit - a 8. § (1) bekezdésének h) pontja, a 11. § (2) bekezdése, a 30. § és a 43. § kivételével - a közforgalom elõl el nem zárt magánutakra is alkalmazni kell.

A közúti közlekedésben résztvevõk alapvetõ jogai és kötelezettségei

3. § (1) A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni; a közutat és a közforgalom elõl el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy - meghatározott feltételek teljesítése esetén - jármûvezetõként bárki igénybe veheti. Jogszabály gyalogosok és jármûvek közlekedését egyes közutakon korlátozhatja vagy kizárhatja.

(2) A közút kezelõje a közlekedés résztvevõit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentõsen befolyásoló körülményekrõl.

4. § (1) A közúti közforgalmú személyszállítást végzõ jármûvön bárki utazhat, ha a meghirdetett utazási feltételeket megtartja.

(2) A közúti közforgalmú személyszállítást végzõ jármû üzembentartója köteles az utazási feltételekrõl, menetrend alapján közlekedõ jármû üzembentartója ezen kívül a jármû közlekedésének idõpontjáról, gyakoriságáról és az utazás egyéb körülményeirõl az utasokat tájékoztatni.

5. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles

a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;

b) a közúti jelzések rendelkezéseinek eleget tenni, a forgalom irányítására jogosultak utasításait követni;

c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon és ne zavarjon.

(2) Közúton jármûvet az vezethet, aki a biztonságos vezetésre alkalmas állapotban van, a jármû vezetéséhez elõírt engedéllyel rendelkezik.

(3) A jármû vezetését az üzembentartó nem engedheti meg, illetõleg a vezetõ nem engedheti át olyan személynek, aki a (2) bekezdésben említett feltételeknek nem felel meg.

(4) A külföldi hatóság engedéllyel és jelzéssel ellátott jármûvel belföldi közúti forgalomban a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint lehet részt venni.

6. § (1) Jármûvel az út-, a forgalmi, az idõjárási és a látási viszonyoknak megfelelõen kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármû sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.

(2) Jármûvel az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és a forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell haladni.

(3) Aki jármûvel irányt változtat, köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató jármûveknek elsõbbséget adni. Az irányváltoztatást jól láthatóan és kellõ ideig jelezni kell.

(4) Útkeresztezõdésben - ha közúti jelzésbõl vagy forgalmi szabályból más nem következik - a jobbról érkezõ jármûnek van elsõbbsége.

7. § (1) A közutat, a közúti jelzést megrongálni, beszennyezni, a közútra a közlekedés biztonságát vagy zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat kitenni, kidobni nem szabad.

(2) Aki a közutat vagy a közúti jelzést megrongálta, beszennyezte vagy a közútra a közúti közlekedés biztonságát, zavartalanságát hátrányosan befolyásoló tárgyat juttatott, köteles a keletkezett veszély elhárításáról gondoskodni, illetõleg ameddig az nem lehetséges, a veszélyrõl a közlekedés többi résztvevõjét tájékoztatni.

(3) Az a jármûvezetõ, aki a közúti jelzés olyan rongálását, beszennyezését észleli, vagy a közútra került olyan akadályt lát, amely a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyezteti, köteles errõl a rendõrséget vagy a közút kezelõjét értesíteni, és - amennyiben erre lehetõsége van - a veszélyt a közlekedés többi résztvevõjének jelezni vagy azt elhárítani (mérsékelni).

7/A. § (1) A közúti balesettel érintett jármûvek vezetõi - a rendõrhatóság értesítésének, illetve a rendõri intézkedés hiányában - kötelesek személyazonosságukat és a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosításuk fennállását a biztosító intézet megnevezésével együtt hitelt érdemlõen igazolni, nevüket, lakcímüket és a balesetben érintett jármûvek hatósági jelzését közölni.

(2) Ha a baleset folytán megrongálódott jármû vezetõje nincs jelen, a károkozó az (1) bekezdésben megjelölt adatokat köteles erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelõsségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen biztosítóintézetének bejelenteni.

A közúti közlekedéssel összefüggõ állami feladatok

8. § (1) A közúti közlekedéssel összefüggõ állami és önkormányzati feladatok:

a) a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenõrzése;

b) a közúti közlekedés szervezeti és mûködési feltételeinek meghatározása;

c) a közúti közlekedés hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatainak ellátása;

d) a tömegközlekedés mûködtetésének biztosítása;

e) a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda;

f) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti jármûvezetõk vizsgáztatása;

g) a jármûvek mûszaki vizsgálata;

h) a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése;

i) a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elõl el nem zárt magánúton, valamint a tereken, parkokban és egyéb közterületeken jármûvel történõ várakozás biztosítása.

(2) A hazai jármûállomány rendeltetésszerû, biztonságos és a környezetvédelmi követelményeknek megfelelõ mûködtetéséhez szükséges feltételeket (alkatrészellátás, javítás, karbantartás, tüzelõ- és kenõanyagellátás stb.) jogi, közgazdasági és hatósági eszközökkel is biztosítani kell.

9. § (1) A közúti közlekedéssel összefüggõ állami feladatokat a Kormány, a miniszterek, államigazgatási szervek, valamint az egyéb költségvetési szervek látják el.

(1a) A 8. § (1) bekezdés a)-h) pontjaiban meghatározott állami feladatok ellátását a közlekedésért felelõs miniszter koordinálja.

(2) A közúti közlekedéssel összefüggõ önkormányzati feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat képviselõ-testülete gondoskodik.

9/A. §

9/B. § (1) Az állam a kizárólagos tulajdonát képezõ, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetõleg azok egyes szakaszai - és a mûtárgyaik létesítése, fejlesztése, felújítása, fenntartása és üzemeltetése (a továbbiakban együtt: mûködtetés) céljából költségvetési szervet alapíthat, vagy e célra olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, amelyben többségi részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik, vagy a mûködtetést koncesszióba adhatja.

(2) Az önkormányzat a törzsvagyonának részét képezõ közutak és mûtárgyaik mûködtetése céljából önkormányzati intézményt, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a mûködtetést koncesszióba adhatja.

(3)

(4) A koncessziós pályázatot

a) az állam kizárólagos tulajdonát képezõ, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak - illetõleg azok egyes szakaszai - és a mûtárgyaik mûködtetésére a közlekedésért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter egyetértésével;

b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képezõ közutak és a mûtárgyaik mûködtetésére az önkormányzat képviselõ-testülete

írja ki.

(5) A pályázati kiírásnak - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenõen - tartalmaznia kell:

a) a koncessziós társaság alaptõkéjének a létesítéshez vagy fejlesztéshez szükséges tõkéhez viszonyított legkisebb mértékét;

b) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;

c) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetérõl nyújtott tájékoztatás);

d)

(6) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult az (1) és a (2) bekezdés szerinti közutakhoz közvetlenül csatlakozó üzemanyagtöltõ és szervizállomások, pihenõhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére.

9/C. § (1) A koncessziós társaság a koncesszió idõtartama alatt a 9/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett közutak és mûtárgyaik használóitól a 33/A. § szerinti használati díjat vagy a 33/A. § szerinti útdíjat szedhet.

(2) A koncessziós szerzõdés egy alkalommal - eredeti idõtartamának legfeljebb felével - külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.

9/D. § (1) A jármûvekkel helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elõl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történõ várakozás a helyi közút, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elõl el nem zárt magánutak, valamint terek, parkok és egyéb közterületek közlekedési célú használata. A kijelölt várakozási terület fenntartása a várakozási terület kezelõjének feladata.

(2) A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elõl el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken jármûvel történõ várakozás biztosítását célzó közszolgáltatást a tulajdonos helyi önkormányzat, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (5) bekezdés szerinti szolgáltató köteles ellátni.

(3) A jármûvek helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elõl el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken történõ várakozása a helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató és a várakozási terület igénybevevõje közötti polgári jogi jogviszony. A várakozási díj és a pótdíj megfizetéséért a jármû üzembentartója felel.

(4) A helyi önkormányzat az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott gazdasági társasággal a (2) bekezdés szerinti közszolgáltatás ellátására szerzõdést köthet. A szerzõdésnek tartalmaznia kell:

a) a szolgáltató által ellátandó közfeladatot és egyéb tevékenységet,

b) a várakozási területet, amely tekintetében a szolgáltató a közfeladat ellátására köteles,

c) a helyi önkormányzat és a szolgáltató közötti kapcsolattartás részletes szabályait,

d) a szolgáltató által ellátott feladatok ellenértékének meghatározását,

e) a nyilvántartási, adatszolgáltatási és elszámolási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

f) a ráfordítások és nyereségek meghatározásának szempontjait,

g) a szerzõdés idõtartamát.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerzõdést - annak módosításaival egységes szerkezetben - az önkormányzat és a gazdasági társaság a hatályba lépését követõ 30. napon a honlapján közzéteszi.

A közúti közlekedés fejlesztése

10. § (1) A közúti közlekedést a személy- és áruszállítási szükségletek alapján, a népgazdasági, valamint a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell fejleszteni. A fejlesztésnél figyelembe kell venni a közlekedési alágazatok közötti munkamegosztást is. A közúti közlekedésnek kapcsolódnia kell a nemzetközi közúti közlekedés rendszeréhez.

(2) A közúti közforgalmú személyszállításnak a vasúti és vízi közforgalmú személyszállítással együtt hálózatot kell alkotnia.

11. § (1) Az utakat úgy kell fejleszteni, hogy a közutak (országos közutak, helyi közutak) és a közforgalom elõl el nem zárt magánutak összefüggõ rendszert alkossanak.

(2) A közutak térségi hálózatának tervezése során - a közutak nyomvonalának kijelölésénél, az útkategória és keresztmetszeti megoldás kiválasztásánál, valamint a megvalósítás idõbeli ütemezésénél - a következõ gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat és hatásokat kell együttesen értékelni, és figyelembe venni:

a) a létesítés, a felújítás, az üzemeltetés és a használat közvetlen társadalmi költsége,

b) a közlekedés-biztonsági szempontból várható hatások,

c) a települési környezetre gyakorolt hatások,

d) a természeti és kulturális örökségi értékekre, természeti területekre, tájakra és Natura 2000 területekre, valamint a természeti erõforrásokra, különösen a termõföldre gyakorolt hatások és kockázatok,

e) az elérhetõség-javulásból fakadó térségi gazdaságélénkítõ hatás,

f) nemzetközi együttmûködés elõsegítése,

g) a hátrányos térségek, települések felzárkóztatásának célja,

h) az országos, regionális, kiemelt térségi, megyei, valamint helyi területfejlesztési és -rendezési célok,

i) a közúthálózat-fejlesztéssel szorosan összefüggõ egyéb sajátos szempontok, különös tekintettel a honvédelmi, idegenforgalmi és vidékfejlesztési szempontokra.

A közúti forgalom szervezésének elvei

12. § (1) A közúti forgalomban való részvétel feltételeit és módját a forgalmi igények, a hazai közlekedési gyakorlat és a nemzetközi szabályok figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A közutak forgalmi rendjét félreérthetetlenül, úgy kell kialakítani, hogy azt a közlekedés résztvevõi kellõ idõben és könnyen felismerhessék. A forgalmi rend kialakításához a szükséges és lehetõ legkevesebb közúti jelzõtáblát kell használni. A forgalomban résztvevõk továbbhaladásának és úticéljuk elérésének megkönnyítése érdekében megfelelõ tájékoztató közúti jelzéseket kell elhelyezni.

(3) A közút területén, a közút felett és mellett - a közúti jelzõtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének körülményeirõl szóló miniszteri rendeletben meghatározott területen belül - tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat és berendezést, amely a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthetõ, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedõk figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti. Tilos továbbá elhelyezni - a közút úttesten kívüli burkolatlan területe, a járda, a gyalogút és a kerékpárút kivételével - a közút területén, a közút felett, az út mûtárgyán, az út tartozékán, közvilágítási-, villany-, telefonoszlopon - függetlenül attól, hogy a közvilágítási-, villany-, és telefonoszlop a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el -, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést. Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik a 42/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott távolságon kívül elhelyezett, 4 m2 felületet meg nem haladó reklámtáblára, reklámhordozóra és egyéb reklámcélú berendezésre, valamint az üzemanyagtöltõ állomások területén elhelyezett cégjelzést, és üzemanyag árakat tartalmazó táblákra, továbbá azokra a - közvetlenül a közút mellett elhelyezett - berendezésekre, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elõsegítõ közérdekû tájékoztatást tartalmaznak.

(4) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben megállapított tilalom megszegõjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklámhordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolítására kötelezi. A közút kezelõje a közlekedési hatóság rendelkezése alapján az eltávolítást - a kötelezett költségére és veszélyére - elvégezheti vagy elvégeztetheti.

(5) A közút kezelõje a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérõ módon az út területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést a reklám célú tárgy tulajdonosának költségére eltávolíthatja.

(6) A közúti forgalmi rend kialakításánál különös figyelmet kell fordítani a gyalogos átkelõhelyek elhelyezésére és megjelölésére, a közúti csomópontok és vasúti átjárók forgalmának szabályozására, a gyalogos- és kerékpáros forgalom biztonságára és - belterületen - a tömegközlekedés zavartalanságára. Fokozottan védeni kell a közúti forgalomban résztvevõ gyermekeket, idõskorúakat, valamint a mozgáskorlátozottakat és egyéb testi fogyatékosokat.

13. § (1) A forgalom szabályozásánál a közúti közlekedés érdekeit és a kereskedelmi egységek áruval való ellátásához fûzõdõ érdekeket - a közlekedés zavartalanságának és biztonságának megóvása mellett - összhangba kell hozni.

(2) A lakott területeket, különösen a történelmi városrészeket, a mûemléki és védett természeti területeket, továbbá a gyógy- és üdülõhelyeket forgalomszabályozási eszközökkel és megfelelõ várakozási díjak alkalmazásával is fokozottan védeni kell a közúti közlekedés károsító hatásaitól.

14. § (1) A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására (elterelésére)

a) a közút kezelõje a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága miatt,

b) a rendõrség, tûzoltóság és a Magyar Honvédség a rájuk vonatkozó jogszabályok által meghatározott esetekben,

c) a közlekedési hatóság a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben

jogosultak.

(2) A közút lezárása vagy forgalmának korlátozása érdekében kihelyezett közúti jelzéseket a munka befejezésekor, illetõleg az ok megszûnésekor haladéktalanul el kell távolítani.

(3) A közút indokolatlan, a szükségesnél nagyobb mértékben vagy hosszabb idõtartamra történõ lezárásából eredõ kárt az intézkedõ szerv köteles megtéríteni.

(4) Aki az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az országos és helyi közutat, vagy a közforgalom elõl el nem zárt magánutat engedély nélkül lezárja, azt a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására kötelezi.

15. § (1) A miniszter - rendeletben - meghatározott jármûvek közlekedését a közút kezelõjének hozzájárulásához és díj fizetéséhez kötheti.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított díj, továbbá a 33/A. § szerinti használati díj, útdíj és pótdíj megfizetéséért a jármûnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti üzembentartója felelõs.

(3)-(6)

15/A. § (1) A helyi önkormányzat (fõvárosban: a fõvárosi önkormányzat) rendeletében a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elõl el nem zárt magánúton, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken - forgalomszervezési, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között - kijelölhet olyan várakozási övezetet, illetve várakozási övezeten kívül esõ olyan várakozó helyet (a továbbiakban együtt: várakozási terület), amelynek a három vagy annál több kerekû jármûvel történõ, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni (a továbbiakban: díjfizetési kötelezettség).

(2) A díj fizetési kötelezettség alá esõ várakozási területen - a lehetõségekhez képest egyenlõ megoszlásban, illetve a mozgáskorlátozottak által jellemzõen igénybe vett közintézmények elérhetõ közelségében - minden megkezdett ötven várakozási helybõl ki kell jelölni legalább egy, a mozgáskorlátozottak számára fenntartott várakozási helyet.

(3) Díjfizetési kötelezettség olyan várakozási terület tekintetében és idõszakra rendelhetõ el, amelyen az adott idõszakban a jármûvek várakozására alkalmas helyek átlagos foglaltsága (a továbbiakban: telítettség) a 70%-ot meghaladja. A 70%-os telítettségi mutatót nem kell alkalmazni e törvény hatálybalépése elõtt kijelölt várakozási területek tekintetében.

(4) A várakozási díj mértékét a helyi önkormányzat (fõvárosban a fõvárosi önkormányzat) rendeletében egy órára vonatkozó várakozási díjként határozza meg. A várakozási díj mértékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékûségére. A várakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy legalább a ráfordításokra és a mûködéshez szükséges kiadásokra fedezetet biztosítson. A várakozási díj mértékét a várakozási terület jellemzõi, így különösen: a várakozási terület településen belüli adottságai, infrastruktúra, különbözõ fizetési lehetõségek biztosítása, figyelembevételével kell meghatározni.

(5) Az egy órára vonatkozó várakozási díj személygépkocsi, három- vagy négykerekû motorkerékpár, valamint három- vagy négykerekû segédmotoros kerékpár várakozása esetén - a tárgyév január 1. napjától tárgyév december 31. napjáig terjedõ idõszakban - nem haladhatja meg az állami adóhatóság által az elõzõ naptári év szeptemberében és az azt megelõzõ tizenegy hónapban egy liter ESZ 95-ös ólmozatlan benzin üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható áraként havonta közzétett ár egyszerû számtani átlagának a kétszeresét.

(6) Autóbusz, vontató, tehergépkocsi, mezõgazdasági vontató, lassú jármû és pótkocsi várakozása esetén a várakozási díjnak a legmagasabb összege az (5) bekezdésben megjelölt díjak háromszorosa, jármûszerelvény várakozása esetén az (5) bekezdésben megjelölt díjak hatszorosa lehet.

(7) A minimálisan fizetendõ várakozási díj az adott várakozási területen érvényes egy órai díj alapján számított,

a) jegykiadó automatából váltott jegy, sorompóval biztosított parkoló esetén 15 percnek megfelelõ összeg,

b) mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszer használata esetén 15 percnek megfelelõ összeg, kivéve, ha a díjfizetés leállítására irányuló kérés a díjfizetés megkezdése utáni elsõ percben megtörténik,

c) elõre váltott és a gépjármûvezetõ által érvényesített jegy esetén 30 percnek megfelelõ összeg,

d) kézi díjbeszedés esetén egy órának megfelelõ összeg.

A minimális fizetendõ várakozási díjat a kerekítés szabályai szerint, 5 forintra kell kerekíteni, az érvényességi idõt ehhez kell igazítani.

(8) A helyi önkormányzat (fõvárosban a fõvárosi önkormányzat) rendeletében megállapíthatja a várakozási területen a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb idõtartamát, amely nem lehet egy óránál kevesebb.

15/B. § (1) Várakozási díj a „Parkolj és utazz” (P+R) közúti jelzõtáblával megjelölt várakozási területen nem állapítható meg. Amennyiben a várakozási terület õrzését többletszolgáltatásként biztosítják, ezért a többletszolgáltatásért naptári naponként 6-22 óra között legfeljebb az adott településen igénybe vehetõ közösségi közlekedés legalacsonyabb jegyárával egyezõ õrzési díj szedhetõ.

(2) A várakozási területen megkülönböztetõ fény- és hangjelzéssel jogszerûen felszerelt jármû díjfizetés és idõtartam korlátozás nélkül várakozhat.

15/C. § (1) Ha a jármû díjfizetési kötelezettség alá esõ várakozási területen díjfizetés nélkül várakozik, vagy a kifizetett várakozási idõt egy óránál rövidebb idõre történt fizetés esetén 5 perccel, egy órára vagy annál hosszabb idõre történt fizetés esetén legalább 15 perccel túllépi, várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell fizetni. A helyi önkormányzat (fõvárosban a fõvárosi önkormányzat) rendeletében a várakozás 15 percnél hosszabb díjfizetés nélküli túllépéséhez is kötheti a pótdíjfizetési kötelezettséget.

(2) A pótdíj összege a pótdíj kiszabásának napját követõ 15 napon belüli befizetés esetén az adott napon belül díjköteles idõszakra és további két órai várakozásra számított várakozási díj, 15 napon túli befizetés esetén az egy órai várakozási díj negyvenszerese. E bekezdés alkalmazása során befizetésnek minõsül a fizetési mûvelet elindítása is. A pótdíj kiszabásáról szóló értesítést a jármû szélvédõlapátján, vagy a jármûvön egyéb jól látható helyen kell elhelyezni.

(3) A várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhetõ.

(4) Nem szabható ki pótdíj a külön törvényben feljogosított hatóság által kerékbilinccsel rögzített jármûre.

(5) A 9/D. § szerinti közszolgáltatással kapcsolatban keletkezett ügyfélpanaszok intézése során külön törvény elõírásai szerint kell eljárni.

15/D. § (1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg a helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató a díj- és pótdíjfizetési felszólítást a várakozási terület díjfizetés nélküli használatának idõpontjától számított 60 napos jogvesztõ határidõn belül a jármû üzembentartója részére postai küldeményként, vagy más egyéb igazolható módon megküldi.

(2) A 60 napos jogvesztõ határidõ nem alkalmazható abban az esetben, ha a gépjármû üzembentartója a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a gépjármûnyilvántartás központi szervéhez - az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegésével - elmulasztotta bejelenteni és ezért a fizetési felszólítás nem a tényleges üzembentartó részére került megküldésre.

(3) A várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató követelését bírósági úton érvényesítheti. A parkolási díjból eredõ igények érvényesítése esetén a kötelezett lakhelye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.

(4) A jármû üzembentartója mentesül a várakozási díj és pótdíj megfizetése alól, ha a jármû a díjfizetés nélkül történt várakozást megelõzõen jogellenesen került ki a birtokából, és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben kezdeményezték a megfelelõ hatóság eljárását.

15/E. § (1) A várakozási díj, a pótdíj a várakozási terület tekintetében tulajdonosi jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg. A szolgáltató legalább a közszolgáltatás ellátásához szükséges költségekre jogosult, amelyet az elszámolás jóváhagyását követõen a helyi önkormányzat részére külön térít meg.

(2) A várakozási díjakból és pótdíjakból eredõ bevételeket és azok felhasználását a helyi önkormányzatnak nyilván kell tartania. A nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Az adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetõségéért és hitelességéért az önkormányzat polgármestere felel. A közzététel elmulasztása esetén, továbbá ha a közzététel nem teljes vagy nem idõszerû, külön jogszabály szerint a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhetõ.

(3) A helyi önkormányzat, illetve az Ötv. 9. § (5) bekezdésben meghatározott szolgáltató a díjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenõrzésére, a díj- és pótdíjkövetelés érvényesítésére a jármû rendszámát, a természetes személy üzemben tartó nevét, születési idejét és lakcímét, a nem természetes személy üzemben tartó megnevezését és székhelyének, telephelyének címét, a kedvezményre jogosító okirat sorszámát a) a díj megfizetése esetén az ellenõrzésig, b) a díj fizetés elmulasztása esetén a díj- és pótdíjfizetési felszólítás megküldése céljából a 15/D. § (1) bekezdés szerinti jogvesztõ határidõ eredménytelen elteltének idõpontjáig, c) a várakozási díj- és pótdíjfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a 15/D. § (3) bekezdése szerinti eljárás céljából az eljárás befejezéséig kezelheti.

16. § (1) Olyan elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítására, amely a közutak forgalmát, a személy- és áruszállítást, emiatt a lakosság ellátását széles körben és jelentõsen akadályozza, a védekezés és mentés egységes, központi irányítására, ezen belül a veszélyeztetett terület lakosságának ellátására a miniszter - az érintett tárcák és szervek bevonásával - bizottságot alakít.

(2) Ha az elemi csapás vagy rendkívüli hóakadály elhárítása egységes, központi irányítást nem igényel, a védekezés és mentés irányítása - az érdekeltek bevonásával - a polgármester vagy a fõpolgármester, illetõleg a Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szervének a feladata.

A közúti közlekedési szakértõ

16/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közúti közlekedési szakkérdésben szakértõ igénybevételét írja elõ, vagy szakértõ igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértõkrõl szóló törvény szerint igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõ kivételével - szakértõként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértõnek az igénybevételéhez fûzõdnek, aki büntetlen elõéletû, nem áll a közúti közlekedési szakértõi tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértõi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületek esetében - a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait.

(3) A közlekedési hatóság, illetve kamara a szakértõi tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevõ személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértõi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértõi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) Ha hatósági eljárásban közúti közlekedési szakkérdésben szakértõ kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértõ igénybevételét nem írja elõ, e § szerinti szakértõt, ennek hiányában az igazságügyi szakértõi tevékenységrõl szóló törvény szerinti igazságügyi szakértõi tevékenység végzésére jogosult szakértõt kell kirendelni.

(5) A közlekedési hatóság a közúti közlekedési szakértõi tevékenység gyakorlásának idõtartama alatt lefolytatott hatósági ellenõrzés keretében ellenõrzi azt is, hogy a szakértõ büntetlen elõéletû, és nem áll a közúti közlekedési szakértõi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenõrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bûnügyi nyilvántartási rendszerbõl. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértõ büntetlen elõéletû-e, valamint, hogy a közúti közlekedési szakértõi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(6) A közlekedési hatóság a szakértõ (5) bekezdés szerinti személyes adatait a hatósági ellenõrzés idõtartamára vagy a szakértõ nyilvántartásból való törlésérõl szóló döntés jogerõre emelkedéséig kezeli.

16/B. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közúti közlekedési szakkérdésben közúti biztonsági auditor (a továbbiakban: auditor) igénybevételét írja elõ, vagy auditor igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, auditorként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak az auditornak az igénybevételéhez fûzõdnek aki:

a) büntetlen elõéletû,

b) rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakirányú végzettséggel és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek,

c) rendelkezik a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamarának (a továbbiakban: kamara) engedélyével.

(2) A kamara az auditori tevékenység végzésére jogosult személyekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az auditori tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint a képzettségét és a gyakorlati idejét. A nyilvántartásból kizárólag az auditori tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(3) Az auditori tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg a kérelmezõ hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen elõéletû, és nem áll az auditori tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bûnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak az auditori tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a kamara a (4) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bûnügyi nyilvántartó szervtõl.

(4) A kamara az auditori tevékenység gyakorlásának idõtartama alatt lefolytatott hatósági ellenõrzés keretében ellenõrzi azt is, hogy az auditor büntetlen elõéletû, és nem áll az auditori tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenõrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bûnügyi nyilvántartási rendszerbõl. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az auditor büntetlen elõéletû-e, valamint, hogy az auditori tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) Az auditor alapképzése és továbbképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhetõ. A közlekedési hatóság az engedéllyel rendelkezõ szervezetekrõl nyilvántartást vezet. Az engedéllyel rendelkezõ szervezetekrõl a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani. Az alapképzést és továbbképzést a közlekedési hatóság ellenõrzi.

A közúti közlekedés résztvevõinek nevelése, oktatása, szakképzése és utánképzése

17. § A közlekedés biztonságának fokozása, a közlekedési kultúra növelése, a közlekedési szabályok és a helyes közlekedési magatartásformák megismertetése érdekében rendszeressé kell tenni az erre irányuló nevelést, oktatást, felvilágosító- és propagandamunkát.

18. § (1) A közúti jármûvezetõk képzése állami alap-, és középfokú oktatási intézményekben, vagy tanfolyamon, a közúti közlekedési szakemberek képzése és továbbképzése szaktanfolyamon történik. A tanfolyami és a szaktanfolyami elméleti képzés és továbbképzés - a közlekedési hatóság engedélye alapján - zárt rendszerû elektronikus képzési (e-learning) formában, zárt rendszerû elektronikus képzésmenedzsment rendszer alkalmazása mellett is végezhetõ. A jármûvezetõi vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetõk képzése és továbbképzése szakirányú mûszaki felsõfokú oktatási intézményekben történik.

(2) A közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek tanfolyami, illetve szaktanfolyami képzése, továbbképzése és utánképzése a közlekedési hatóság engedélye alapján végezhetõ. A közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésére, továbbképzésére, utánképzésére engedéllyel rendelkezõ szervezetekrõl a közlekedési hatóság jogosult a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott, valamint a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben adatokat nyilvántartani. Az iskolavezetõi, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges. A tanfolyami és szaktanfolyami képzést, továbbképzést és utánképzést a közlekedési hatóság ellenõrzi, valamint ellátja annak szakfelügyeletét.

(3) A közúti közlekedési szakember tevékenységét akkor folytathatja, ha a közúti közlekedési szakemberek képzésére, vizsgáztatására, valamint a tevékenységének végzésére vonatkozó rendeletekben elõírt ismereteket - a vizsgakövetelmények teljesítésével igazoltan - megszerezte és az idõszakos szakirányú kötelezõ továbbképzésen részt vett és vizsgakötelezettségének eleget tett.

(4) Utánképzésen kell részt vennie annak a jármûvezetõnek

a) akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve

b) akit a bíróság közlekedési bûncselekmény elkövetése miatt a jármûvezetéstõl eltiltott, továbbá

c) akinek vezetõi engedélyét a közúti közlekedési elõéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.

(5) A vezetõi engedély csak abban az esetben adható vissza, ha az érintett személy igazolja, hogy az utánképzésen részt vett.

(6) Az utánképzésen nem kell részt vennie a jármûvezetõnek, ha az eltiltás csak jármûkategóriára vagy jármûfajtára terjed ki, és az a vezetõi engedély visszavonásával nem jár.

(7) A közlekedési hatóság a (2) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérõ módon végzõket 200 000 Ft-ig terjedõ bírság fizetésére kötelezheti. A bírság ismételten is kiszabható. A beszedett bírság összege az eljáró hatóságot illeti meg. A bírság mellett a közlekedési hatóság a képzõ szerv tevékenységét - külön jogszabályban meghatározott esetekben - felfüggesztheti, illetve az engedélyt visszavonhatja.

(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezetõ és a szakoktató abban az esetben vehet részt, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel, és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetõi, illetve szakoktatói tevékenységét. A tanfolyami képzést követõ vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. A vizsgát a közlekedési hatóság vagy az általa megbízott képzõ szerv (a továbbiakban: megbízott) szervezheti. A vizsgáztatás során a vizsgabiztos tanúsító szervezetként közremûködik. Az eljárásba tanúsító szervezetként csak olyan személy vonható be, akinek a közlekedési hatóság engedélyezte a vizsgabiztosi tevékenységét. A vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen elõéletû, nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti jármûvezetéstõl eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(9) A közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezõkrõl névjegyzéket vezet. A névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következõ adatokat:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) engedélyes lakcíme és elérhetõségei (értesítési cím, telefonszám, email cím),

c) továbbképzésen történt részvétel idõpontja,

d) képesítõ okmány száma, a kiadás dátuma,

e) a névjegyzéket vezetõ közlekedési hatóság megnevezése,

f) a névjegyzékbe vétel száma, idõpontja,

g) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.

(10) A névjegyzék adatai közül a (2) bekezdés szerint engedéllyel rendelkezõk családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a névjegyzéket vezetõ közlekedési hatóság megnevezése és a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak.

(11) Az iskolavezetõi, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja és az iskolavezetõt, a szakoktatót, a vizsgabiztost a névjegyzékbõl törli, ha:

a) az engedélyezés feltételei nem állnak fenn,

b) nem rendelkezik érvényes vezetõi engedéllyel,

c) kötelezõ továbbképzésen nem vett részt vagy nem tett sikeres vizsgát,

d) a névjegyzékbe felvett személy elhalálozott,

e) a névjegyzékbe felvett személy ezt kérelmezi, vagy

f) az iskolavezetõi, a szakoktatói és a vizsgabiztosi tevékenységre - a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló rendeletben - meghatározott rendelkezéseket súlyosan vagy ismételten megsérti.

(12) A (11) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a névjegyzékbõl való törlés határozott idõre, legfeljebb azonban öt évre történhet.

(13) A közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek külön jogszabályban meghatározott képesítésmegszerzési kötelezettségéhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati vizsgák sikeres teljesítésérõl

a) a közúti jármûvezetõk részére a vizsgaigazolást,

b) a közúti közlekedési szakemberek részére a képesítés megszerzését igazoló okmányt

a közlekedési hatóság adja ki.

(14) A (8) bekezdés szerinti jármûvezetõi vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg a kérelmezõ hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen elõéletû, és nem áll a jármûvezetõi vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti jármûvezetéstõl eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bûnügyi nyilvántartó szerv a közlekedési hatóság részére - annak a jármûvezetõi vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a közlekedési hatóság a (15) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bûnügyi nyilvántartó szervtõl.

(15) A közlekedési hatóság a jármûvezetõ vizsgabiztosi tevékenység gyakorlásának idõtartama alatt lefolytatott hatósági ellenõrzés keretében ellenõrzi azt is, hogy a jármûvezetõi vizsgabiztos büntetlen elõéletû, és nem áll a jármûvezetõ vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közúti jármûvezetéstõl eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenõrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bûnügyi nyilvántartási rendszerbõl. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a jármûvezetõi vizsgabiztos büntetlen elõéletû-e, valamint, hogy a jármûvezetõi vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás, illetve közúti jármûvezetéstõl eltiltás hatálya alatt áll-e.

(16) A (14) és (15) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság

a) a jármûvezetõi vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerõs befejezéséig,

b) a jármûvezetõi vizsgabiztos névjegyzékbe vétele esetén a hatósági ellenõrzés idõtartamára vagy a névjegyzékbõl való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerõs befejezéséig

kezeli.

Az utazó munkavállalók munkaideje

18/A. § (1) A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közremûködõ azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, - a vezetési idõ, a megszakítás és pihenõidõ tekintetében - e törvény, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végzõ jármûvek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek.

(2) A 18/C. §-ban foglalt rendelkezéseket abban az esetben is alkalmazni kell, ha a munkavállaló munkavégzése nem esik az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá, azonban a munkaidõkeret idõtartama alatt a munkavállaló az említett jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó munkát is végez.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott munkavállalónak az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó munkavégzése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

18/B. § A 18/B-18/L. §-ok alkalmazásában:

a) munkaidõ: az Mt. 117. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra figyelemmel különösen

aa) a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idõ, amely magában foglalja a vezetési idõt, a be- és kirakodásra fordított idõt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssél töltött idõt, a jármû takarításával és karbantartásával töltött idõt, valamint a jármû, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó elõírások teljesítésére fordított idõt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a rendõrségi, vám-, határõrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülõ bármely hatósági eljárás idõtartamát,

ab) a be- és kirakodásra történõ várakozás ideje, amennyiben ennek idõtartama elõzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerzõdés jelen rendelkezéstõl eltérhet, és a be- és kirakodásra történõ várakozás idejét rendelkezésre állási idõnek minõsítheti, kivéve, ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez;

b) rendelkezésre állási idõ:

ba) minden olyan idõ, amely nem minõsül munkaidõnek és pihenõidõnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármû vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási idõnek minõsül különösen: a jármû kompon vagy vasúton történõ szállításához kapcsolódó kíséreti idõ, a határátlépéssel és idõtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggõ, valamint a menetrendszerinti autóbusz-közlekedésben foglalkoztatott munkavállalónak a napi munkaidõ beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idõ,

bb) több gépjármûvezetõs járatok esetében a jármû vezetési ideje alatt a jármûvet vezetõ személy mellett, vagy a fekvõhelyen eltöltött idõ;

c) munkahely: a közúti személyszállítást, illetve árufuvarozást végzõ vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végezéséhez használt jármû, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik;

d) közúti szállításban közremûködõ személy: a munkavállaló és az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjármûvezetõ;

e) önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjármûvezetõ:

ea) minden olyan személy, aki az Európai Unió kötelezõ jogi aktusa értelmében közösségi engedély vagy bármely egyéb szakmai engedély alapján foglalkozásszerûen személyek közúti szállítását vagy áruk közúti fuvarozását végzi harmadik fél számlájára,

eb) aki jogosult a saját számlájára munkát vállalni, és aki nem kötõdik munkaadóhoz, sem munkaszerzõdéssel, sem egyéb munkavégzésre irányuló, alá-, fölérendeltségen alapuló jogviszony formájában,

ec) aki munkatevékenységét maga szervezi,

ed) akinek a jövedelme közvetlenül a megtermelt nyereségtõl függ, és

ee) akinek megvan az a lehetõsége, hogy egyénileg vagy más önálló vállalkozó gépjármûvezetõkkel történõ együttmûködés keretein belül több ügyféllel is üzleti kapcsolatot tartson fenn;

f) a hét: a munkavégzés helye szerinti helyi idõszámítás szerint, hétfõ 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig terjedõ idõszak.

18/C. § (1) A 18/A. §-ban említett munkavállalók esetében a munkáltatónak munkaidõkeretet kell megállapítania.

(2) A 18/A. § (1) bekezdésében említett munkavállalók esetében a munkáltató legfeljebb négy hónapos, kollektív szerzõdés legfeljebb hat hónapos munkaidõkeretet állapíthat meg.

(3) A 18/A. § (2) bekezdésében említett munkavállalók esetében a munkaidõkeret hosszát az Mt.-ben foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy hat hónaposnál hosszabb munkaidõkeret nem állapítható meg.

(4) A munkaidõkeret átlagában a heti munkaidõ a 48 órát nem haladhatja meg.

(5) A heti munkaidõ - kollektív szerzõdés, illetve a 18/A. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában - a 60 órát nem haladhatja meg.

(6) Amennyiben a munkavállalónak további munkaviszonya áll fenn, bármely négy - kollektív szerzõdés rendelkezése esetén legfeljebb hat - hónapos idõszakban az egybeszámított munkaidõ heti átlagban a 48 órát nem haladhatja meg, továbbá a munkaidõkeretet úgy kell megállapítani, hogy bármely naptári héten a munkavállaló valamennyi munkaviszonyában egybeszámított munkaideje - kollektív szerzõdés eltérõ rendelkezése hiányában - a 60 órát ne haladja meg.

(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni abban az esetben is, ha a munkavállaló korábbi munkaviszonya megszûnt vagy megszûnik, de négy hónapnál nem régebben korábbi munkaviszonyában munkát végzett.

(8) A (4)-(7) bekezdések alkalmazása során az Mt. 126. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti rendkívüli munkavégzés idõtartamát is figyelembe kell venni.

(9) A (6) és (7) bekezdésben foglalt kötelezettségek munkáltatói teljesítése céljából a munkavállaló köteles havonta, illetve a munkáltató által elõírt gyakorisággal írásban elszámolni a más munkáltatónál munkavégzéssel töltött idõrõl.

18/D. § (1) A munkáltató a munkavállalót személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban osztja be.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenõen a munkavégzés szervezése során a munkáltatónak - a rendelkezésre álló lehetõségeken belül - törekednie kell arra, hogy a munkavállaló pihenõidejének minél nagyobb részét az általa megválasztott helyen tudja eltölteni.

(3) A munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend, és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be.

18/E. § (1) A munkáltató a munkavállalót a 18/D. § (1) bekezdése szerinti munkavégzésre annak megkezdése elõtt legalább 12 órával köteles beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni.

(2) Amennyiben a munkavállaló munkára képes állapotban van, a munkáltató egyoldalú intézkedésével az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstõl eltérhet, ebben az esetben azonban a fuvarfeladat során munkaidõnek minõsülõ idõ elsõ 12 órája rendkívüli munkavégzésnek minõsül.

(3) A rendelkezésre állási idõnek minõsülõ idõszakot és elõrelátható idõtartamát - az indulás elõtt vagy közvetlenül a rendelkezésre állási idõ kezdetét megelõzõen - a munkavállalóval ismertetni kell.

18/F. § (1) Amennyiben a 18/A. §-ban megjelölt jogszabály és közösségi jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a munkaközi szünet nélkül folyamatosan végzett munka a hat órát nem haladhatja meg. Amennyiben a teljes napi munkavégzés ideje hat és kilenc óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben meghaladja a kilenc órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani.

(2) A munkaközi szünetet egyenként legalább 15 perces idõszakokra a munkavállaló feloszthatja.

(3) A rendelkezésre állási idõ és az ezt közvetlenül követõ munkaidõ együttes idõtartama a 24 órát nem haladhatja meg, kivéve, ha a munkavégzés határátlépéshez vagy egyéb halaszthatatlan tevékenységhez kapcsolódik. Ebben az esetben a (4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelõen alkalmazni.

(4) Ha a munkavégzési idõ és az azt követõ rendelkezésre állási idõ együttes tartama a 24 órát meghaladja, a rendelkezésre állást követõ elsõ lehetséges idõpontban a munkavállalónak legalább 11 óra pihenõidõt kell tartani.

18/G. § (1) Amennyiben a munkavégzés - a munkavégzés helye szerinti helyi idõszámítás szerint - részben a 00.00 és 04.00 óra közötti idõszakra esik (a továbbiakban: éjszakai idõszak), a napi munkaidõ - ha kollektív szerzõdés, illetve munkaszerzõdés eltérõen nem rendelkezik - a tíz órát nem haladja meg.

(2) Éjszakai idõszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti bérpótlék illeti meg.

18/H. § A munkáltató az Mt. 140/A. §-ában foglaltakon túl a munkavállaló rendelkezésre állási idejét köteles nyilvántartani, valamint a nyilvántartást három évig megõrizni. A munkáltató a nyilvántartás egy példányát köteles a munkavállaló részére - kérésre - átadni.

18/I. § A munkavállalót a rendelkezésre állási idõre az Mt. 148. §-a (1) bekezdésében az ügyelet esetén meghatározott munkabér illeti meg.

18/J. § A 18/A. §-ban meghatározott munkavállalókra az Mt. 117/B. §-ának (3) bekezdése, 126. §-a (1) bekezdésének a), c) és d) pontja, 127. §-a (1) bekezdésének elsõ mondata, továbbá 147. §-ának (6) bekezdése nem alkalmazható, kivéve a 18/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkavállalók olyan munkavégzését, amelyre a jelen törvény szerinti eltérõ rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

18/K. § Az 50 km távolságot meg nem haladó járathosszon menetrendszerinti személyszállítási szolgáltatatást végzõ gépjármû vezetõjének a munkabeosztását - a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapul vételével - úgy kell meghatározni, hogy a vezetési szünetek (megszakítások), valamint a vezetési- és pihenõ idõk mértéke és aránya a gépjármû vezetõjének biztonságos vezetésre alkalmas állapotát folyamatosan biztosítsa.

18/L. § (1) A közúti közlekedési szolgáltatást végzõ személyek munkával töltött idejérõl a munkáltató nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartást a szóban forgó idõszakot követõ két évig kell megõrizni. A munkáltató felelõs az utazó munkavállalók munkaidejének nyilvántartásáért. A munkáltatók kötelesek kérésre átadni az utazó munkavállalóknak a ledolgozott munkaórák számáról szóló nyilvántartás egy példányát.

(2) Az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjármûvezetõk esetében munkaidõnek minõsül a munka kezdetétõl a munka végéig tartó idõszak, amely során az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjármûvezetõ a munkahelyén tartózkodik és az ügyfelek rendelkezésére áll, valamint a folyamatban lévõ fuvarozási tevékenységgel nem összefüggõ általános ügyviteli munka kivételével feladatait ellátja, illetve tevékenységeit végzi.

A jármûvek használata

19. § (1) A közúti közlekedési szolgáltatások körét, azok végzésének és az azokhoz használt, továbbá a nem közúti közlekedési szolgáltatást végzõ jármûvek üzemeltetésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) A település területén levõ taxiállomások igénybevételének rendjét az önkormányzat rendeletben állapíthatja meg.

(3) A közforgalmú személyszállításra az üzemben tartót szerzõdéskötési kötelezettség terheli.

(4) A közlekedési hatóságnál a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jármûvek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott árufuvarozásra és személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó engedélyek kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos ügyekben a kérelem elektronikus úton nem terjeszthetõ elõ.

(5) A közúti áruszállítást végzõ jármû megrakásához alkalmazott, a jármûre szerelt vagy önjáró emelõ- és rakodógépet csak a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkezõ, 18. életévét betöltött, egészségügyi szempontból alkalmas személy kezelheti.

(6) Közúti közlekedési szolgáltatást végzõ vállalkozás vezetõje és szakmai irányítója csak olyan személy lehet, aki büntetlen elõéletû.

(7) Közúti közlekedési szolgáltatást végzõ vállalkozás vezetõje és szakmai irányítója a tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg a közlekedési hatóság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen elõéletû, vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bûnügyi nyilvántartó szerv a közlekedési hatóság részére - a tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a közlekedési hatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bûnügyi nyilvántartó szervtõl.

(8) A közlekedési hatóság hatósági ellenõrzés keretében ellenõrzi, hogy a közúti közlekedési szolgáltatást végzõ vállalkozás vezetõje és szakmai irányítója büntetlen elõéletû. A hatósági ellenõrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bûnügyi nyilvántartási rendszerbõl. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közúti közlekedési szolgáltatást végzõ vállalkozás vezetõje és szakmai irányítója büntetlen elõéletû-e.

(9) A (7) és (8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság a tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása iránti eljárás jogerõs befejezéséig vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerõs befejezéséig kezeli.

20. § (1) Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban

a) a meghatározott engedélyhez és meghatározott okmány meglétéhez kötött belföldi vagy nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásra (árufuvarozásra és személyszállításra),

b) a meghatározott okmány meglétéhez kötött saját számlás áru- és személyszállításra,

c) a közúti szállítás szociális elõírásaira, a vezetési idõre, a szünetre, illetve a megszakításra és a pihenõidõre,

d) a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és tachográf-korong, valamint a digitális tachográfokhoz szükséges kártyák használatára,

e) a veszélyes áruk szállítására, a szállítóra (fuvarozóra), a közúti jármûre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltõre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére,

f) a gyorsan romló élelmiszerek és élõ állatok közúti szállítására,

g) a bérelt jármûvekkel végzett közúti áruszállításra,

h) a közúti közlekedési szolgáltatást vagy saját számlás szállítási tevékenységet végzõ jármûvek mûszaki és környezetvédelmi tulajdonságaira, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó jármûvek közúti közlekedésére, továbbá az ömlesztett áruk szállítására,

i) a nemzetközi kombinált árufuvarozást elõsegítõ kedvezményekre,

j) a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására,

k) a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, a motorkerékpár-bukósisak és a mobil rádiótelefon használatára

vonatkozó rendelkezések megsértõi bírság fizetésére kötelezhetõk.

(2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben meghatározott ellenõrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a rendõrség, a vámhatóság, a katasztrófavédelmi hatóság és a munkaügyi hatóság (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jogosult.

(3) A (2) bekezdés szerinti bírságolási eljárásra az eljáró hatóság ellenõrzõ tevékenységét szabályozó külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt valamely rendelkezés megsértõjével szemben 10 000 forinttól 800 000 forintig terjedõ bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértõ cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértõ cselekmény elkövetése óta egy év eltelt (elévülés).

(5) A bírságot a rendelkezés megsértéséért felelõs köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelõssé tehetõk, a külön jogszabályban meghatározott bírság összegét a jogsértésben való felelõsségük arányában kötelesek megfizetni. Ha a felelõsségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség õket egyenlõ arányban terheli. Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a közúti szállítást végzõ mûködési körén kívül esõ olyan elháríthatatlan ok esetén, amelyet az nem látott és ésszerû elvárhatóság mellett nem is láthatott elõre.

(6) A beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlára történõ befizetéssel történik. A megfizetett bírság, illetõleg a pénzkövetelés biztosítás összegét a külön jogszabályban foglaltak szerint, az azt megállapító határozat jogerõre emelkedéséig az eljáró hatóságnak letétként kell kezelnie.

(7) Közúti forgalomban történõ ellenõrzés esetén a jármûvet - a veszélyes áru, a gyorsan romló élelmiszer és az élõ állat szállítmány feltartóztatására vonatkozó elõírások megtartásával - a bírság, illetõleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételek szerint vissza lehet tartani. A jármû nem tartható vissza különösen abban az esetben, ha

a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy

b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, bankgaranciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkezõ gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlõen igazolja.

(8) A jármû részére a visszatartás idejére várakozó helyet kell kijelölni és a jármû forgalmi engedélyét - az átvételét igazoló elismervény egyidejû kiállítása és a jármûvezetõ részére történõ átadása mellett - a visszatartás idõtartamára el kell venni. A külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélyt - ha azt a jogosult a visszatartás idõtartamának lejáratát követõ három napon belül nem veszi át - a kiállító hatósághoz kell megküldeni.

(9) A jármû vezetõjét a külön jogszabályban foglaltak szerint írásban tájékoztatni kell magyar, angol, német vagy orosz nyelven a (8) bekezdés szerint kijelölt várakozási helyrõl és annak megközelítési útvonaláról, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekrõl.

(10) A jármû visszatartásából eredõ kárért az eljáró hatóság felelõsséggel nem tartozik.

(11) A Magyar Köztársaság területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármûvel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását

a) belföldi forgalomban közlekedõ jármû esetén

aa) a közlekedési hatóság és a rendõrség,

ab) az (1) bekezdés c)-e) pontja tekintetében, valamint az (1) bekezdés h) pontjában a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó jármûvek közúti közlekedésének tekintetében a vámhatóság is,

ac) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,

b) nemzetközi forgalomban közlekedõ jármû esetén

ba) a közlekedési hatóság, a rendõrség és a vámhatóság,

bb) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében a katasztrófavédelmi hatóság is,

c) az üzembentartó telephelyén

ca) a közlekedési hatóság és a rendõrség,

cb) az (1) bekezdés c) és d) pontja tekintetében külön jogszabály alapján a munkaügyi hatóság is,

d) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - a veszélyes áru szállítójának (fuvarozójának), feladójának, csomagolójának, be- és kirakójának, töltõ- és ürítõjének, címzettjének telephelyén is - külön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság és a vámhatóság is,

e) az (1) bekezdés k) pontja tekintetében a rendõrség

jogosult együtt vagy önállóan ellenõrizni. A közúti forgalomban közlekedõ jármûnek az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ellenõrzésébe a munkaügyi hatóság is, a belföldi forgalomban közlekedõ jármûnek az (1) bekezdés a) és b), valamint f)-j) pontjában meghatározott ellenõrzésébe a vámhatóság is, az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó jármûvek ellenõrzésébe a közút kezelõje is bevonható.

(12) Amennyiben a közúti jármûvel végzett tevékenység az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezéseknek a határon történõ belépés alkalmával nem felel meg, a vámhatóság vagy a rendõrség a közúti jármû belépését - a közlekedési hatóság haladéktalan értesítése mellett - megtagadhatja.

(13) Az e § szerinti, a közúti áru- és személyszállítást érintõ ellenõrzések szakmai útmutatását és koordinációját - a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint - a közlekedési hatóság látja el.

(14) Az e § alapján lefolytatott bírságolási eljárás során hozott döntéssel szemben elõterjesztett fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem támadott rendelkezés jogerõs.

21. § (1) A gépjármû üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjármûvet használatra átvevõ személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjármûvel

a) a megengedett legnagyobb sebességre,

b) a vasúti átjárón való áthaladásra,

c) a jármûforgalom irányítására szolgáló fényjelzõ készülék jelzéseire,

d) a jármûvel történõ megállásra és várakozásra,

e) az autópálya leálló sávjának igénybevételére,

f) a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelezõ haladási irányra,

g) a természet védelmére

vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes elõírások betartásra kerüljenek.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti egyes elõírásokat megszegik, az üzemben tartóval, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjármûvet használatra átvevõ személlyel szemben 30 000 forinttól 300 000 forintig terjedõ közigazgatási bírságot kell kiszabni. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét a Kormány rendeletben határozza meg. Amennyiben egy cselekménnyel több elõírást szegnek meg és azt egy eljárásban bírálják el, a kiszabandó bírság összegét az egyes szabályszegésekhez rendelt bírságösszegek összegeként kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának kizárólag a külön jogszabály szerinti technikai eszközzel készített és továbbított felvétellel dokumentált szabályszegés esetén van helye.

(4) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság jogosult. A hatóság az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegés miatt hozott határozatát az ügyfél részére az elõírás megszegését követõ 90 napon belül kézbesíti. A 21. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási bírságot kiszabó, elsõfokú határozat meghozatala informatikai eszközzel, automatizált módon történhet. Automatizált egyedi döntésen a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzõlenyomata is informatikai eszközzel rögzíthetõ, ha az aláírás és a bélyegzõlenyomat hitelességét a hatáskör gyakorlója egyedi döntésével hitelesítette.

(4a) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályszegés miatt indult elsõ fokú eljárást az elõírás megszegését követõ hat hónapon belül be kell fejezni.

(5) A Kormány - az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - rendeletben állapítja meg azon szabályszegések körét, amelyek esetén az érintett gépjármû üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjármûvet használatra átvevõ személy közigazgatási bírsággal sújtandó.

(6) A (3) bekezdés szerint kijelölt hatóság a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásban közvetlenül adathozzáféréssel átveheti a gépjármû-nyilvántartásból a szabályszegés bizonyításához szükséges külön jogszabály szerinti jármû-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat.

(7) A beszedett bírság felhasználását a Kormány rendeletben szabályozza.

21/A. § (1) Az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha a gépjármû - a szabályszegés idõpontját megelõzõen - jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben - a bírságot kiszabó határozat kézbesítését megelõzõen - kezdeményezte a megfelelõ hatóság eljárását.

(2) Ha a gépjármûvet az üzemben tartó a szabályszegést megelõzõen más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba vevõ személy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt, a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, vagy - azon gépjármûvek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt - olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazzák, a közigazgatási bírságot a használatba vevõ személlyel szemben kell kiszabni.

(3) Az üzemben tartó mentesül a 21. § (2) bekezdése alapján kiszabott közigazgatási bírság megfizetése alól, ha számára a szabályszegést más törvény lehetõvé teszi.

(4) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza

a) a gépjármû hatósági jelzését,

b) a természetes személy üzemben tartó és használatba vevõ nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevõ esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,

c)

valamint

d) azon idõszak megjelölését, amelyre a gépjármû használatát a használatba vevõ az üzemben tartótól átvette.

(5)

21/B. § (1) A közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárás a szabálysértési eljárás ugyanazon jogsértés miatt történõ lefolytatását nem érinti.

(2) Helyszíni bírság, továbbá szabálysértési eljárásban pénzbírság nem szabható ki azzal a személlyel szemben, akivel szemben a szabálysértés alapjául szolgáló elõírás megsértése miatt a 21. § (1) és (2) bekezdése alapján vagy a 21/A. § (2) bekezdése alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

A közúti jármûvek üzemeltetésének mûszaki feltételei

22. § (1) Belföldi üzemben tartás céljából csak olyan típusú jármû gyártható vagy hozható be külföldrõl, amelyre a közlekedési hatóság - típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján, illetõleg a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosításával - típusbizonyítványt adott ki. Egyedi jármû vagy jármûsorozat behozatala esetén a közlekedési hatóság a típusvizsgálattól és a típusbizonyítvány kiadásától eltekinthet.

(2) A típusvizsgálat során azt kell ellenõrizni, hogy a jármûtípus megfelel-e a jogszabályban meghatározott mûszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek.

(3) Jármû egyedi elõállításához (összeépítéséhez), átalakításához, forgalomba helyezéséhez a közlekedési hatóság elõzetes engedélye szükséges.

(4) A közlekedési hatóság az engedélyezett jármûtípusok, valamint a jóváhagyott alkatrészek, tartozékok és önálló mûszaki egységek típus-meghatározó mûszaki adatairól nyilvántartást vezet.

22/A. § (1) A külön jogszabályban meghatározott, a közúti jármûvekkel, jármû-alkatrészekkel és önálló mûszaki egységekkel kapcsolatos

a) típusjóváhagyás kiadásának hatósági eljárása vagy a jármû gyártója által kezdeményezett visszahívása során hamis nyilatkozatot tevõ,

b) típus-jóváhagyási, illetve üzemelési határérték vizsgálati eredményt meghamisító,

c) típusjóváhagyás visszavonását vagy gyártói visszahívást eredményezõ adatokat vagy mûszaki elõírásokat visszatartó,

d) hatástalanító berendezés alkalmazási tilalmat megszegõ és

e) információhoz való hozzáférés biztosítási kötelezettségét nem teljesítõ

gyártóval szemben 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedõ bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét külön jogszabály határozza meg.

(2) A kivetett bírság összegének megfizetése meghatározott számlaszámra történõ befizetéssel történhet.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések megtartását a közlekedési hatóság ellenõrzi.

23. § (1) Jármû - a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követõen - abban az esetben helyezhetõ forgalomba, ha a tulajdonos a tulajdonjog megszerzésének jogszerûségét, a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás fedezetének meglétét és a külön jogszabályban meghatározott regisztrációs adó megfizetését a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban igazolta.

(2) A jármû forgalomba helyezése a hatósági jelzés és engedély kiadásával és az országos jármûnyilvántartásba bejegyezésével valósul meg.

(3) A hatósági engedély és jelzés kiadása elõtt a közlekedési hatóság vizsgálaton (a továbbiakban: forgalomba helyezés elõtti vizsgálat) ellenõrzi, hogy a jármû megfelel-e a típusbizonyítványban foglaltaknak vagy - ha a hatóság típusbizonyítvány kiadásától eltekintett - a 22. § (2) bekezdésében említett követelményeknek.

(4) A közlekedési hatóság típusbizonyítvány alapján forgalmazott új jármû forgalomba helyezés elõtti vizsgálatától eltekinthet. A forgalmazónak a forgalomba helyezéshez kapcsolódó tevékenységét a közlekedési hatóság ellenõrzi.

(5) Egyedileg elõállított (összeépített) vagy átalakított jármû esetén a közlekedési hatóság azt vizsgálja, hogy a jármû megfelel-e az elõzetes engedélyben foglaltaknak. Elõzetes engedély nélkül elõállított vagy átalakított jármûre hatósági engedély és jelzés nem adható.

(6) A belföldön üzemeltetni kívánt, külföldi rendszámmal ellátott jármû forgalomba helyezését a jármû belföldi üzemben tartója a tulajdonszerzést, illetõleg a jármû behozatalát követõ legfeljebb 30 napon belül köteles kezdeményezni.

(7) Az Európai Gazdasági Térség más tagállamában kiadott érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott jármû forgalomba helyezése elõtt a közlekedési hatóság - a típusvizsgálat és a (3) bekezdésben meghatározott forgalomba helyezés elõtti vizsgálat mellõzésével - a jármû eredeti okmányai, valamint a származási ország hatósági nyilvántartásai alapján, szemle alkalmazásával állapítja meg a jármû nyilvántartásba veendõ mûszaki adatait.

24. § (1) Az üzemben tartó felelõs azért, hogy a forgalomban tartott jármûve a mûszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfeleljen.

(2) A jármûvek megfelelõségét idõszakos vizsgálaton a közlekedési hatóság ellenõrzi.

(3)-(5)

(6) Ha a jármû az (1) bekezdésben említett követelményeknek nem felel meg, az idõszakos vizsgálatot végzõ közlekedési hatóság a jármû forgalomban tartását megtiltja és errõl informatikai rendszere útján - gépjármû, mezõgazdasági vontató, lassú jármû és ezek pótkocsija esetén - a közlekedési igazgatási hatóságot értesíti.

(7) A 24/A. § (2) bekezdésében említett vizsgáló állomást a miniszter által rendeletben meghatározott hatósági eljárások díjának a jogszabályban foglalt hányada illeti meg.

(8) A közlekedési hatóság a forgalomba helyezés elõtti és az idõszakos vizsgálaton bemutatott jármû vizsgálatát és a vizsgálati eredmények rögzítését követõen, a vizsgálati eredmények valódisága ellenõrzésének idejére, de legfeljebb két óra idõtartamra, a jármû vizsgáló állomáson történõ visszatartását rendelheti el.

24/A. § (1) A típusvizsgálat során - a Kormány rendeletében meghatározott esetben - a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezet (a továbbiakban: típusvizsgáló) mûködik közre a tényállás tisztázásában.

(2) A jármû forgalomba helyezés elõtti és idõszakos vizsgálata, valamint az ennek keretében elvégzett rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat során - a közúti jármûvek mûszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek esetén - a közlekedési hatóság által engedélyezett tanúsító szervezet (a továbbiakban: vizsgáló állomás) mûködik közre a tényállás tisztázásában.

(3) A típusvizsgálóra és a vizsgáló állomásra vonatkozó követelményeket, valamint a tanúsítási tevékenységükre vonatkozó szabályokat a miniszter, a típusvizsgáló és vizsgáló állomás engedélyezésére irányuló eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A típusvizsgáló és a vizsgáló állomás engedélyezésére irányuló eljárásban a közlekedési hatóság határozathozatal helyett a típusvizsgálóval, illetve a vizsgáló állomással hatósági szerzõdést köt a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges feltételek biztosítására, valamint a tényállás tisztázásában való közremûködésre.

(5) A vizsgáló állomás tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait a közlekedési hatóság látja el.

(6) A jármû idõszakos vizsgálata során a jármû mûszaki megvizsgálását, illetve környezetvédelmi felülvizsgálatát a közlekedési hatóság köztisztviselõje, illetve a (2) bekezdésben meghatározott tanúsító szervezettel foglalkoztatási jogviszonyban álló, a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkezõ személy (a továbbiakban: mûszaki vizsgabiztos) végzi. Mûszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen elõéletû, nem áll mûszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság az engedéllyel rendelkezõ személyrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.

(7) A (6) bekezdés szerinti mûszaki vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg a mûszaki vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja azt a tényt, hogy büntetlen elõéletû, és nem áll a mûszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bûnügyi nyilvántartó szerv a közlekedési hatóság részére - annak a mûszaki vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a közlekedési hatóság a (8) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bûnügyi nyilvántartó szervtõl.

(8) A közlekedési hatóság a mûszaki vizsgabiztosi tevékenység gyakorlásának idõtartama alatt lefolytatott hatósági ellenõrzés keretében ellenõrzi azt is, hogy a mûszaki vizsgabiztos büntetlen elõéletû, és nem áll a mûszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenõrzés céljából a közlekedési hatóság adatot igényelhet a bûnügyi nyilvántartási rendszerbõl. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a mûszaki vizsgabiztos büntetlen elõéletû-e, valamint, hogy a mûszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(9) A (6)-(8) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közlekedési hatóság

a) a mûszaki vizsgabiztosi tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerõs befejezéséig,

b) a mûszaki vizsgabiztos nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenõrzés idõtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerõs befejezéséig kezelheti.

24/B. § (1) Ha a biztosító a közlekedési hatóságot arról értesíti, hogy a kárfelvételi eljárásban úgy ítélte meg, hogy a közlekedési balesettel érintett gépjármû a közúti forgalomban történõ részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekintendõ, a közlekedési hatóság az értesítés kézhezvételét követõ tíz napon belül a gépjármû mûszaki vizsgálatát rendeli el.

(2) Ha a közlekedési hatóság az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján azt állapítja meg, hogy a gépjármû a közúti forgalomban való részvételre mûszakilag

a) alkalmas, errõl értesíti az (1) bekezdés szerinti biztosítót,

b) alkalmatlan, a 24. § (6) bekezdésben foglaltak szerint jár el, és errõl értesíti a (1) bekezdés szerinti biztosítót.

(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatra a gépjármûvet nem mutatta be, a közlekedési hatóság errõl a tényrõl értesíti a biztosítót, valamint a közlekedési igazgatási hatóságot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a mûszaki vizsgálat díjának megfizetése a gépjármû tulajdonosát vagy üzembentartóját terheli.

25. § E törvénynek

a) a hatósági engedélyre, jelzésre, nyilvántartásba vételre és a hatósági vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései a kerékpárokra, az állati erõvel vont jármûvekre, a kézikocsikra és a lassú jármûvek külön jogszabályban meghatározott egyes fajtáira,

b) a hatósági engedélyre, a hatósági jelzésre és a nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezései a két- és háromkerekû segédmotoros kerékpárokra,

c) az idõszakos vizsgálatra vonatkozó rendelkezései a segédmotoros kerékpárokra,

d) a típusvizsgálatra és típusbizonyítványra vonatkozó rendelkezései az egyedileg behozott, elõállított (összeépített) vagy átalakított segédmotoros kerékpárokra, illetõleg a forgalomba helyezés elõtti vizsgálatra vonatkozó rendelkezései az egyéb, két- és háromkerekû segédmotoros kerékpárokra

nem terjednek ki.

25/A. § A közúti forgalomban

a) a gépkocsi,

b) a motorkerékpár [ideértve a négykerekû motorkerékpárt is (quad)],

c) a mezõgazdasági vontató,

d) a négykerekû segédmotoros kerékpár (quad),

e) a pótkocsi,

f) a lassú jármû

- a 25. §-ban meghatározott kivételek alkalmazása mellett - a közúti forgalomban érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt.

26. § A jármûállomány zavartalan üzemeltetése érdekében hazai gyártású jármûveknél a gyártó, importból származó jármûveknél az importáló feladata

a) a jármûvek alkatrészekkel, felszerelésekkel és tartozékokkal való ellátása,

b) a vevõszolgálati javítóhálózat megszervezése,

c) a mûszaki dokumentáció rendelkezésre bocsátása,

d) a szakemberek részére típusismereti képzés és továbbképzés,

e) a hulladékká vált gépjármûvekrõl szóló kormányrendeletben meghatározott, a gyártókra vonatkozó kötelezettségek teljesítése.

27. § (1) A jármûjavítási és karbantartási, valamint a bontási tevékenység (a továbbiakban együtt: jármûfenntartó tevékenység) végzésének feltételeit, a javításhoz, karbantartáshoz, illetve a bontáshoz szükséges eszközöket, berendezéseket és alkalmazott technológiákat, illetõleg a jármûjavításhoz felhasznált alkatrészekre, felszerelésekre, tartozékokra, valamint a tüzelõ- és kenõanyagokra vonatkozó minõségi követelményeket a miniszter rendelete határozza meg.

(2) Aki jármûfenntartó tevékenységet kíván folytatni, köteles e szándékát a közlekedési hatóságnak bejelenteni.

(3) A (2) bekezdést a szolgáltatásnak a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történõ ellátására is alkalmazni kell.

(4) A hulladékká vált jármû bontását a környezetvédelmi hatóság által kiadott veszélyes hulladékkezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel is rendelkezõ jármûfenntartó (a továbbiakban: regisztrált bontó-hulladékkezelõ) végezheti. A (2) bekezdés szerinti bejelentést a veszélyes hulladékkezelési tevékenység engedélyezése iránti kérelemmel egyidejûleg a környezetvédelmi hatóságnál is meg lehet tenni, amely a bejelentést haladéktalanul továbbítja a közlekedési hatósághoz.

(5) A hulladékká vált jármû bontásához a jármû tulajdonosának kérelmére a közlekedési hatóság által kiadott egyedi engedély szükséges. A regisztrált bontó-hulladékkezelõ - a közlekedési hatósággal kötött megbízási szerzõdés alapján - a bontási engedély kiadását megelõzõ vizsgálatban közremûködik.

(6) A jármûfenntartó tevékenység tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait a közlekedési hatóság látja el.

28. § (1) A jármûvek környezetszennyezését a közlekedési hatóság az idõszakos vizsgálat keretében elvégzett rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat keretében, valamint közúton és a jármû telephelyén végzett mérésekkel ellenõrzi.

(2)

(3) A gépjármûvek tüzelõanyag-fogyasztásának és üvegházhatást okozó gázkibocsátásának széles körû ismertetése, az új személygépkocsik vásárlóinak környezetvédelmi szempontból kedvezõ irányú befolyásolása érdekében a közlekedési hatóságnak a típusbizonyítvány (22. §) alapján, vagy jármûsorozatban történõ behozatal keretében megvalósuló forgalomba helyezés elõtt meg kell állapítania a személygépkocsik külön jogszabályok szerint mért tüzelõanyag fogyasztását és szén-dioxid kibocsátását.

(4) A közlekedési hatóság évente legalább egyszer kiadvány formájában közzéteszi a forgalmazott új személygépkocsik hivatalos tüzelõanyag fogyasztási és szén-dioxid kibocsátási adatait, illetve ezeket - az idõközben megjelenõ gépjármûtípusok esetében - térítés ellenében rendelkezésre bocsátja.

Út építése, kezelése, fenntartása, megszüntetése és elbontása

29. § (1) Az országos közutak építtetõje - a koncessziós szerzõdés keretében megvalósuló utak kivételével - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévõ, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetõi feladatainak ellátásáért felelõs, részvénytársasági formában mûködõ gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kezelõje - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - építtetõnek minõsül a vele - az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló miniszteri rendelet alapján - megkötött szerzõdés szerinti felújítási, karbantartási, illetõleg fejlesztési feladatok tekintetében. Az építtetõ - a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, valamint a koncessziós szerzõdés keretében megvalósuló utak kivételével - a Magyar Állam javára és nevében jár el. Az országos közút fejlesztéséhez szükséges megvásárolt, illetve kisajátított földrészlet a Magyar Állam tulajdonába és e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül az építtetõ vagyonkezelésébe kerül, amelyet köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Az építtetõ a vagyonkezelõi jog bejegyzésére vonatkozó földhivatali határozatot annak kézhezvételétõl számítottan haladéktalanul köteles a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére tájékoztatásul megküldeni. Ezen ingatlanok vagyonkezelõi jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.

(2) Az építtetõ - a koncessziós szerzõdés keretében megvalósuló utak kivételével a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a beruházás elõkészítéseként teljes körûen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. Az építtetõ ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület elõkészítését (beleértve különösen a területszerzést, megelõzõ régészeti feltárást, közmû kiváltást) és fejlesztést, továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. Az építtetõ építési szerzõdéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési mûszaki ellenõri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a mûszaki átadás-átvételt. Az építtetõre a gyorsforgalmi utak közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló jogszabály rendelkezései is irányadóak.

(3) A NIF Zrt. - az elkészült utak ideiglenes, és végleges forgalomba helyezése után - a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a Magyar Állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel. Az elszámolás során a NIF Zrt. az utakat, és az egyes projektekkel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett egyéb eszközöket is magában foglaló földterületet, mint állami vagyont a vagyonkezelõi jogának egyidejû megszûnése mellett közvetlenül átadja (nyilvántartásaiból az elszámolásra kapott forrásokkal szemben kivezeti) az MNV Zrt. részére, amelyet az MNV Zrt. a miniszter által - az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter egyetértésével - kijelölt szervezet részére vagyonkezelésbe ad és azzal vagyonkezelési szerzõdést köt. A más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett értéknövelõ beruházások, felújítások, azokhoz kapcsolódó új eszköz létrehozása esetén a NIF Zrt. azt a vagyonkezelõ részére adja át, amely köteles az MNV Zrt. felé a vagyonkezelési szerzõdésében foglaltak szerint a vagyon értékének változásával elszámolni.

(4) A (3) bekezdést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a (2) bekezdés szerinti építtetõi feladatokat az út kezelõje látja el, azzal, hogy a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel a Magyar Állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel, a vele - külön jogszabály alapján - megkötött szerzõdés rendelkezései szerint számol el.

(5) A (3) bekezdés szerinti vagyonátadás mentes az adó-, - ide nem értve az általános forgalmi adót - és illetékfizetési kötelezettség alól. A miniszter által a (3) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt szervezet a beruházások befejezését - azaz ideiglenes vagy végleges forgalomba helyezést - követõen térítés nélkül veszi át az országos közúthoz tartozó értéknövelõ beruházást vagy földrészletet.

(6) A miniszter által a (3) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt szervezet a befejezett beruházások területének rendezése során saját hatáskörben a Magyar Állam javára és nevében jár el. A befejezett beruházások területének rendezéséhez megvásárolt vagy kisajátított földrészlet a Magyar Állam tulajdonába és e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a miniszter által a (3) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt szervezet vagyonkezelésébe kerül, amely köteles azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. A miniszter által a (3) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt szervezet a vagyonkezelõi jog bejegyzésére vonatkozó földhivatali határozatot haladéktalanul köteles az MNV Zrt. részére tájékoztatásul megküldeni.

(7) Közút, közforgalom elõl el nem zárt magánút létesítéséhez, korszerûsítéséhez (továbbiakban együtt: építés), forgalom részére történõ átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához - mint fontos közérdekû és közcélú tevékenység végzéséhez - a közlekedési hatóság engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 60 nap.

(8) Aki hatósági engedély nélkül épít utat, vagy az engedélyben foglaltaktól eltér, azt a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására vagy - amennyiben az út a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel vagy megfelelõvé alakítható át - a fennmaradáshoz szükséges intézkedések megtételére kötelezi.

(9) A közforgalom elõl elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elõl el nem zárt magánutat a közforgalom elõl elzárni az utak forgalomszabályozásáról és forgalomba helyezésérõl szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelõjének) a kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelõnek) kell kezdeményeznie. A bárki által igénybe vehetõ létesítményhez vezetõ utakat, valamint az azokhoz tartozó belsõ úthálózatot a közlekedési hatóság engedélyével közútként (országos közútként, helyi közútként) vagy közforgalom elõl el nem zárt magánútként kell megépíteni.

(10) Ha az út megszüntetését engedélyezték és más célra nem hasznosítható, az út vagyonkezelõje köteles azt elbontani.

(11) A helyi önkormányzat - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelõjének elõzetes hozzájárulásával és a közút kezelõjének szakfelügyelete mellett - építtetõnek minõsül az országos közutat vagy annak területét érintõ autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezetõ rendszer, parkolósáv és járda kiépítése esetében. A nem állami költségvetésbõl vagy nem uniós forrásból megvalósuló utak beruházója - az országos közút tulajdonosának és vagyonkezelõjének elõzetes hozzájárulásával és a közút kezelõjének szakfelügyelete mellett - építtetõnek minõsül az országos közutat vagy annak területét érintõ autóbuszöböl-építés, útcsatlakozás kiépítése, kerékpárút-építés, csapadékelvezetõ rendszer, parkolósáv és járda kiépítése vonatkozásában.

(12) Törvény a gyorsforgalmi utak tervezésére, építésére és kivitelezésére az e törvényben foglaltaktól eltérõ szabályokat állapíthat meg.

(13) A település forgalmi viszonyainak lényeges változását eredményezõ új közút építése vagy meglévõ közút fejlesztése esetén - az eredeti cél megvalósulását közvetlenül nem szolgáló - további közlekedési célú beruházás (pl. útszélesítés, új elkerülõ út építése, forgalomcsillapító szabályozás) megvalósítására vonatkozó igény a szükséges hozzájárulások, beleegyezések megadásának feltételeként akkor terjeszthetõ elõ, ha egyébként a településen a forgalomba helyezéstõl egy éven belül - az elvégzett hatásvizsgálatok szerint - létrejövõ forgalmi helyzet alapján a beruházáshoz csatlakozó közutakon a forgalomnövekedés meghaladja a 25%-ot, és

a) az eltûrhetõ forgalomnagyság határértéke nem teljesül, vagy

b) a jogszabályban foglalt egyéb elõírás (pl. elõírt környezeti határérték) az útépítést követõen nem teljesül.

29/A. § (1) A közlekedési hatóság az engedély nélküli vagy az engedélytõl eltérõ útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén, illetve az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén az építtetõt határozattal bírság megfizetésére kötelezheti.

(2) A bírság

a) az engedély nélküli útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén az útügyi hatósági eljárásért fizetendõ díj tízszereséig, engedélytõl eltérõ útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén ötszöröséig,

b) az engedély nélküli forgalomba helyezés esetén a forgalomba helyezési eljárási díj ötszöröséig

terjedhet.

(3) A bírság ismételten kiszabható. A beszedett bírság összege a közlekedési hatóságot illeti meg.

29/B. § (1) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésérõl szóló, valamint a közutak igazgatásáról szóló külön jogszabályokban meghatározott közlekedési hatósági eljárások megindítására irányuló kérelmet és annak mellékleteit, valamint a hiánypótlást papír alapon kell benyújtani.

(2) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésérõl szóló külön jogszabályban meghatározott

a) engedélyezési eljárásokban ügyfélnek minõsül az építtetõ, a vagyonkezelõ, a közmûvek tulajdonosa, kezelõje, továbbá az ügyféli minõség vizsgálata nélkül azon személyek, mint, az ingatlantulajdonos, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerû használó, akinek ingatlana a hatásterületen fekszik,

b) engedélyezési eljárásokban az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság nyolc napon belül, ha közmeghallgatás, helyszíni szemle, hatósági egyeztetés megtartása szükséges, az arról szóló értesítéssel egyidejûleg értesíti az ügyfeleket - ideértve a külföldi ügyfeleket is - hirdetményi úton,

c) engedélyezési eljárások során hozott döntésekkel szembeni fellebbezések esetén a fellebbezéssel nem érintett rendelkezés jogerõs,

d) engedélyezési eljárásokban újrafelvételi eljárásnak nincs helye,

e) az engedélyezési eljárásokban hatásterületnek minõsül azon ingatlanok területe, amelyeket a tervezett tevékenység terület-igénybevétellel érinti, vagy amely a tevékenységgel igénybevett ingatlan tervezési határok közötti területével közvetlenül határos, vagy amelynek a kapubejárója az eljárás tárgyát képezõ útszakaszhoz közvetlenül csatlakozik.

(3) A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekûségérõl és fejlesztésérõl szóló külön törvényben megjelölt utakkal és az ezekkel az utakkal egy beruházásban megvalósuló egyéb utakkal kapcsolatos közlekedési hatósági eljárásokban az elsõ fokú határozat - a közérdekû közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott utak forgalomba helyezése tárgyában hozott elsõfokú határozat - a közérdekû közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(5) Az elsõfokú határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló szabályszerû értesítés ellenére az elsõ fokú engedélyezési eljárásban nem vett részt.

(6) A hatóság az eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minõsülõ szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen értesíti az eljárás megindításától számított nyolc napon belül.

(7) Ha jogszabály az engedélyezési eljárás során helyszíni szemle tartását írja elõ, a közmeghallgatás a helyszíni szemlével együtt lebonyolítható.

(8) A közlekedési hatóság a forgalomba helyezési eljárás során nem tart közmeghallgatást.

29/C. § Az ideiglenesen forgalomba helyezett országos közút esetén a végleges forgalomba helyezésig felhasznált további forrásokkal és létrehozott további eszközökkel kapcsolatban az építtetõ a 29. § (3) és (4) bekezdése szerint jár el.

29/D. § Az építtetõ köteles a közúti projektek vonatkozásában közúti biztonsági hatásvizsgálatot és a tervezõtõl és kivitelezõtõl független közúti biztonsági auditot készíttetni a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésrõl szóló kormányrendeletben foglaltak szerint.

30. § Közút építése érdekében - az építtetõ kérelmére - az érintett ingatlanra belterületen legfeljebb öt évre, külterületen legfeljebb tíz évre építési tilalmat kell elrendelni. Az országos közúthálózat fejlesztési tervébe és a területrendezési terv közlekedésfejlesztési fejezetébe felvett közút esetén az építési tilalom - ha jogszabály másként nem rendelkezik - kivételesen, legfeljebb egy ízben öt, illetõleg tíz évvel meghosszabbítható. Az építési tilalom az ingatlan ideiglenes célú használatát nem akadályozhatja.

31. § (1) A közút használatában érdekelt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint a helyi önkormányzat az alapvetõen helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére (földút szilárd burkolattal való ellátására) együttmûködhetnek. Az együttmûködés (a továbbiakban: útépítési együttmûködés) formáját a résztvevõk maguk határozzák meg.

(2) A helyi önkormányzat - ha az útépítési együttmûködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz - az abban részt nem vevõ, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a résztvevõk által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig - a rendeletében meghatározott módon - útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti.

32. § (1) Az úthálózat közutakból és a közforgalom elõl el nem zárt magánutakból áll. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak a települési önkormányzatok tulajdonában vannak. Magánútnak minõsülnek a természetes személyek, jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok tulajdonában álló területen lévõ utak. Magánútnak minõsül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévõ, közforgalom elõl elzárt út, továbbá az állam tulajdonában, valamint a vízügyi igazgatási szerv kezelésében lévõ elsõrendû árvízvédelmi fõvonalakon a kerékpáros forgalom számára megnyitott út.

(2) A közutakat az ingatlan-nyilvántartásban közútként kell feltüntetni. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásban közútként feltüntetni a közparkokban elhelyezhetõ épületek megközelítéséhez és a közparkok, valamint a területükön elhelyezkedõ létesítmények parkolási igényének kielégítéséhez szükséges utakat és parkolókat, továbbá a közparkokban levõ vagy azokon keresztülvezetõ gyalogutakat, gyalog- és kerékpárutakat, valamint kerékpárutakat.

(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt utak forgalmi jellege (az út jelentõsége, forgalmi terhelése és a forgalom összetétele) megváltozik, a 29. §, illetve a 46/A. § szerint hatáskörrel rendelkezõ közlekedési hatóság országos közút esetén a vagyonkezelõ, helyi közút és magánút esetén a tulajdonos kérelmére a vonatkozó elfogadott terület-, illetve településrendezési eszközök szükség szerinti módosítását követõen az országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, a helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, a magánút helyi közúttá vagy országos közúttá minõsítésérõl határozatot hoz. Az utak tulajdonosai ezt követõen az utak tulajdonjogának egymás javára - helyi és országos közutak esetén térítés nélkül - történõ átadásáról a változások ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást kötnek.

(4) Az e törvény 8. §-a (1) bekezdésének h) pontjában, továbbá a 11. § (2) bekezdésében és a 34. § (1) bekezdésében, valamint más jogszabályban meghatározott, az országos közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó állami feladatok pénzügyi forrásait az éves költségvetési törvényben fejezeti kezelésû célelõirányzatként kell megállapítani. Ennek kezelését a miniszter által alapított költségvetési szerv végzi.

33. § (1) A közút kezelõi:

a) a koncessziós szerzõdés alapján mûködtetett országos közút tekintetében a koncessziós társaság;

b) az a) pontban nem említett országos közút vonatkozásában a miniszter döntése alapján

ba) a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggõ üzemeltetésre alapított társaság, költségvetési szerv, illetve olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam többségi részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik vagy

bb) a külön jogszabály szerinti versenyeztetési eljárásban kiválasztott szervezet;

c) a helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat; a koncessziós szerzõdés alapján mûködtetett helyi közutak és mûtárgyaik tekintetében a koncessziós társaság, illetõleg a 9/B. § (2) bekezdése szerint szerzõdés alapján azzal megbízott gazdálkodó szervezet;

d) a magánutak tekintetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút van; állami tulajdonban levõ ingatlanon fekvõ magánút esetében tulajdonosnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelõ (használó) tekintendõ.

(2) A közút kezelõje, az út használatáért díjszedésre, illetve a díjfizetés ellenõrzésére jogosult szerv vagy szervezet és a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóság a gépjármûrõl és annak hatósági jelzésérõl felvételt készíthet annak érdekében, hogy a 21. § (5) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szabályszegések elkövetését bizonyítani lehessen. A közút kezelõje, az út használatáért díjszedésre, illetve a díjfizetés ellenõrzésére jogosult szerv vagy szervezet az általa készített felvételt haladéktalanul átadja a 21. § (4) bekezdése szerint kijelölt hatóságnak. A közút kezelõje, az út használatáért díjszedésre jogosult szervezet a díjfizetés ellenõrzésének elõsegítése érdekében, valamint a díjfizetés ellenõrzésére jogosult szerv a díjfizetés ellenõrzése érdekében a külön jogszabály alapján díjköteles utakon felvételt készíthet a gépjármûrõl és annak hatósági jelzésérõl. A közút kezelõje, valamint az út használatáért díjszedésre jogosult szervezet az általa készített felvételt haladéktalanul átadja a díjfizetés ellenõrzésére jogosult szervnek.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott szervek a felvételek készítéséhez és továbbításához közremûködõt vehetnek igénybe.

(4) A (2) bekezdés szerinti, a 21. § (5) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szabályszegések elkövetését bizonyító felvételt kizárólag a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelõ eszközzel lehet készíteni.

(5) Az országos közutak kezelõinek tevékenységét a miniszter által alapított költségvetési szerv hangolja össze, az útkezelõi szolgáltatást finanszírozza és - az üzemeltetésre vonatkozó szerzõdésben meghatározott - szolgáltatási színvonal biztosítását ellenõrzi.

33/A. § (1) A külön jogszabály szerinti országos közutak meghatározott idõtartamban történõ használatáért díjat (használati díj), ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni.

(2) Az országos közutak Kormány által rendeletben meghatározott egyes szakaszainak használatáért a megtett távolsággal arányos díjat (útdíj), ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni. Az útdíj fizetésre kötelezettek körét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3)

(4) A használati díjakból származó bevételt a közlekedési hálózat egésze fejlesztésének lehetõvé tételére, a közlekedési szektor javára és a teljes közlekedési rendszer javítására kell felhasználni.

(5) Az útdíj a díjfizetéssel érintett autópályák, autóutak és országos közutak építésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására és fejlesztésére fordítható és az e célokat szolgáló költségvetési elõirányzat bevételét képezi.

33/B. § (1) A díjfizetéssel érintett országos közutakat - ideértve erre irányuló szerzõdés esetén a 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kezelõ által mûködtetett országos közutat is - vagy azok egyes szakaszait, a használati díj, valamint megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit, valamint a beszedett díj és pótdíj kedvezményezettjét - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a miniszter az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.

(2) Használati díj és útdíj egyidejûleg nem vethetõ ki egy jármûkategóriára egyazon útszakasz használatáért.

(3) A használati díj és az útdíj nem tartalmazhat sem közvetett, sem közvetlen megkülönböztetést, így különösen tilos a diszkrimináció a gépjármûvek nemzetisége vagy a gépjármûvek tulajdonosának (üzemben tartójának) nemzetisége, illetve letelepedési országa, valamint a jármûvek nyilvántartásba vételi helye, illetve a közlekedési tevékenység kiindulási pontja vagy rendeltetési helye alapján.

(4) A használati díj és az útdíj beszedésére jogosult szervezetek a díjfizetés elmulasztása esetén a külön jogszabály szerinti pótdíj behajtása céljából, valamint a (8) bekezdésben meghatározott szerv a díjfizetés ellenõrzése és a külön jogszabály szerint hatáskörébe tartozó eljárás megindítása céljából a követelés elévülésének vagy az (5) bekezdés szerinti jogvesztõ határidõ eredménytelen elteltének idõpontjáig kezelhetik a használati díjjal, illetve az annak meg nem fizetése esetén fizetendõ pótdíjjal összefüggõ, külön jogszabályban meghatározott jármû-azonosító adatokat és a természetes személy üzemben tartó személyes adatait.

(5) Amennyiben a használati díjat vagy az útdíjat nem fizették meg, a díj beszedésére jogosult szervezetek, illetve a díjfizetés ellenõrzésére jogosult szerv vagy az általuk - az állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter egyetértésével a miniszter által jóváhagyott megállapodás alapján - megbízott gazdálkodó szervezetek a jogosulatlan úthasználat idõpontjától számított 60 napos jogvesztõ határidõn belül kötelesek postára adni a külön jogszabály szerinti pótdíjfizetési felszólítást. Ha a használati díjat vagy az útdíjat és pótdíjat meg nem fizetõ üzemben tartó (gépjármûvezetõ) a helyszíni ellenõrzés alkalmával az ellenõrzésrõl kiállított jegyzõkönyvet aláírja és átveszi, akkor nem kell pótdíj fizetési felszólítást részére kézbesíteni. A pótdíjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhetõ.

(6) Az útdíj szedésére jogosult - külön jogszabály szerinti versenyeztetési eljárásban kiválasztott - szervezetet a miniszter jogszabályban jelöli ki.

(7) A használati díj szedésére a 33. § (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt közút kezelõje vagy az általa megbízott szervezet jogosult.

(8) A 33. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti, külön jogszabály szerint díjköteles utak díjfizetés ellenében történõ használatának ellenõrzésére a közlekedési hatóság jogosult.

34. § (1) A közút kezelõje - az országos és a helyi közutak kezelésérõl szóló jogszabályok szerint eljárva - köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.

(2) A közút forgalmi rendjét - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közút kezelõje alakítja ki. A forgalmi rendet - a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentõsebb változása esetén, de legalább ötévenként - a közút kezelõjének felül kell vizsgálnia, és ha szükséges, módosítania kell. A közlekedési hatóság - a közlekedés biztonságát sértõ vagy veszélyeztetõ helyzet megszüntetése érdekében - kezdeményezheti a forgalomszabályozás módosítását, vagy a közút kezelõjét a forgalmi rend felülvizsgálatára kötelezheti.

(3) A közutat, annak mûszaki, minõségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzéseket, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségeket a kezelõnek nyilván kell tartania.

(4) A közút megrongálódását a közút kezelõje - az országos és a helyi közutak kezelésérõl szóló jogszabályok szerint eljárva - köteles kijavítani, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztetõ helyzetet elhárítani. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevõket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetõleg a közutat lezárni.

(5) A közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésrõl a közút kezelõje gondoskodik.

(6) Közút mellett, kijelölt pihenõhelyen vagy várakozóhelyen kizárólag az utasforgalomból származó hulladék helyezhetõ el. Ha közút mellett, kijelölt pihenõhelyen vagy várakozóhelyen nem utasforgalomból származó hulladékot helyeztek el és az ilyen hulladék elhelyezõje azonosítható, továbbá a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásának lehet helye, a közút kezelõje értesíti a bírság kiszabására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóságot. A közútkezelõ a hulladékkezeléssel és az eljárással kapcsolatos költségeit a hulladék elhelyezõjével szemben érvényesíti.

35. § Az út kezelõje a kezelõi kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követõen haladéktalanul kell a közút kezelõjéhez bejelenteni.

A közút nem közlekedési célú igénybevétele és a közút melletti ingatlan használata

36. § (1) A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelõjének a hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásban a közút kezelõje feltételeket írhat elõ.

(2) Az igénybevételt kérõ a hozzájárulás megtagadása miatt vagy a megállapított feltételekkel szemben a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely az igénybevételt engedélyezheti, illetõleg a feltételeket módosíthatja.

(3) Ha a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára szükséges, a nem közlekedési célú igénybevételrõl is - a közút kezelõjének hozzájárulásával - az építési (létesítési) engedélyezési eljárásban kell határozni. Amennyiben az igénybevételt kérõ a hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban elõírt feltételeket sérelmesnek tartja, a közút területének nem közlekedési célú igénybevételérõl az engedélyezõ hatóság a közlekedési hatóság szakhatósági nyilatkozata alapján dönt.

(4) Ha a közút kezelõje a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához történõ hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a külön jogszabályban meghatározott határidõn belül nem nyilatkozik, a határidõ elmulasztása esetén a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelõen megadottnak kell tekinteni.

37. § (1) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért - az úttesten kívül végzett közmûépítési vagy fenntartási munka kivételével - igénybevételi díjat kell fizetni.

(2) Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelõ hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban elõírt feltételektõl eltérõen vették igénybe, a közlekedési hatóság - a közút kezelõjének kérelme alapján - az igénybe vevõt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban elõírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi.

(3) Ha a közút úttesten kívüli területét közmû építése vagy fenntartása céljából a kezelõ hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérõen vették igénybe, az (1) bekezdésben meghatározott díjat meg kell fizetni, és a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

38. § Kezelõi hozzájárulás nélkül a közút nem közlekedési célból abban az esetben vehetõ igénybe (a továbbiakban: rendkívüli igénybevétel), ha az közmû, közmûalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csõvezeték halasztást nem tûrõ kijavítása, árvíz- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges.

39. § (1) Útcsatlakozás létesítéséhez

a) a közút kezelõjének hozzájárulása szükséges, kivéve a b) pont szerinti esetet,

b) a meglévõ közút vagyonkezelõjének hozzájárulása szükséges, amennyiben a közúthoz új utat csatlakoztatnak.

(2) A kérelmezõ a hozzájárulás megtagadása miatt vagy a megállapított feltételekkel szemben a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely az útcsatlakozást engedélyezheti, illetõleg a feltételeket módosíthatja.

(3) Ha az útcsatlakozást hozzájárulás nélkül vagy nem a hozzájárulásban foglaltak szerint létesítették és az a vonatkozó közlekedésbiztonsági követelményeknek nem felel meg, a közlekedési hatóság az útcsatlakozás tulajdonosát (kezelõjét) annak elbontására vagy átépítésére kötelezheti.

(4) A szilárd burkolatú közúthoz csatlakozó földút kezelõjének meg kell akadályoznia, hogy a földútról a jármûvek a szilárd burkolatú közútra földet, iszapot, követ vagy egyéb anyagot hordjanak fel.

(5) Ha a közút kezelõje vagy a meglévõ közút vagyonkezelõje az (1) bekezdésben meghatározott útcsatlakozás létesítéséhez szükséges hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a külön jogszabályban meghatározott határidõn belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelõen megadottnak kell tekinteni.

40. § A nem közlekedési célú igénybevétellel vagy az útcsatlakozás létesítésével összefüggésben okozott kárért az igénybevevõ, illetõleg az útcsatlakozás létesítõje felelõs.

41. § (1) Az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény fenntartásáról az építmény, az útcsatlakozás fenntartásáról az útcsatlakozás tulajdonosa (kezelõje) köteles gondoskodni.

(2) A közút kezelõje a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja az (1) bekezdésben megjelölt építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelõjét) annak felújítására, korszerûsítésére vagy megszüntetésére. A felszólítás eredménytelensége esetén az építmény engedélyezésére jogosult hatóság vagy a közlekedési hatóság - a közút kezelõjének kérelmére - az építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelõjét) a felújításra, korszerûsítésre, megszüntetésre kötelezheti.

42. § (1) Közút mellett nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a közlekedés biztonságát vagy a közút állagát veszélyezteti.

(2) A közút mellett levõ terület használata jogszabályban meghatározott esetekben kártalanítás nélkül korlátozható.

(3) A közút mûtárgyának minõsülõ burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezetõ létesítménybe a közút területén kívüli területekrõl származó vizeket bevezetni csak a közút kezelõjének hozzájárulásával szabad. A hozzájárulás nélküli vagy az abban foglaltaktól eltérõ vízbevezetés esetén a 37. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

42/A. § (1) A közút kezelõjének hozzájárulása szükséges

a) külterületen a közút tengelyétõl számított ötven méteren, autópálya, autóút és fõútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bõvítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegû építmény elhelyezéséhez, bõvítéséhez, kõ, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint

b) belterületen - a közút mellett - ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bõvítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplõ közlekedési és közmûterületen belül nyomvonal jellegû építmény elhelyezéséhez, bõvítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához.

(2) Ha a közút kezelõje a feltételek teljesítéséhez is köthetõ hozzájárulását megtagadja, vagy a hozzájárulás iránti kérelem elõterjesztésétõl számított 30 napon belül nem nyilatkozik, vagy a kérelmezõ az elõírt feltételeket sérelmesnek tartja, a kérelmezõ a közlekedési hatósághoz fordulhat, amely a tevékenységet engedélyezheti és feltételekhez kötheti vagy a közút kezelõje által elõírt feltételeket módosíthatja.

(3) Az építmény engedélyezésére jogosult, illetõleg a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására, vagy a közút állagának és a forgalom biztonságának védelme érdekében szükséges munkák elvégzésére kötelezheti azt, aki az (1) bekezdésben foglaltakat megszegi.

43. § (1) A közút kezelõje a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerû használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzést, mozgatható hóvédmûvet, illetõleg - kártalanítás ellenében - azon, az alatt vagy felett mûtárgyat helyezhet el, vagy tarthat fenn.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles tûrni a közúti jelzés elhelyezését az ingatlannak nem minõsülõ építmény, továbbá a villany-, telefon- és egyéb oszlop tulajdonosa is.

(3) A közútnak hófúvás és környezeti károk elleni védelme, valamint a közút környezetének a közúti közlekedés károsító hatásától való megóvása érdekében a közút mellett a veszélyeztetett helyeken erdõ, fasor vagy cserjesáv telepíthetõ. Az erre a célra telepített vagy alkalmas erdõt védelmi rendeltetésû erdõnek kell nyilvánítani. A telepítéshez meg kell szerezni a szükséges földterület tulajdon- vagy kezelõi jogát.

(4) A közút, illetõleg az épülõ közút melletti ingatlan a fenntartási, építési munkák elvégzése céljából kártalanítás ellenében - kisajátítás nélkül - meghatározott idõre igénybe vehetõ.

A közúti közlekedés ellenõrzése

44. § (1) A közúti közlekedés ellenõrzésének ki kell terjednie

a) a közúti közlekedés rendjére,

b) a közúti forgalom szabályozására,

c) a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti jármûvek üzemeltetésének szabályszerûségére, illetve a jármû üzemeltetésére vonatkozó elõírások megtartására, ideértve az adott tevékenységhez elõírt okmányok, engedélyek, jelzések, felszerelések ellenõrzését is,

d) a jármûvek mûszaki állapotára, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelõségére,

e) a jármûvek összeépítésére és átalakítására vonatkozó elõírások megtartására, valamint a külön jogszabályban meghatározott alkatrészek minõsége tanúsításának meglétére,

f) a jármûfenntartó tevékenység folytatása feltételeinek megtartására,

g) a közutak állapotára, tisztaságára, nem közlekedési célú igénybevételére,

h) a közút kezelõjének hozzájárulásához vagy a közlekedési hatóság engedélyéhez kötött jármûvek közlekedésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenõrzési feladatok végzésére az a) pont tekintetében a rendõrség; a b), d), e) és h) pontok tekintetében külön jogszabály alapján a rendõrség; a b) és e)-h) pontok tekintetében a közlekedési hatóság; a c) és d) pontok tekintetében a 20. § (11) bekezdésében meghatározott hatóság (a továbbiakban együtt: ellenõrzõ hatóság) jogosult. Az a) és h) pontok tekintetében a külföldi jármûvek ellenõrzését a rendõrség, illetve a közlekedési hatóság végzi. Az ellenõrzést végzõ személy az ellenõrzési jogosultságát köteles igazolni.

(3) Az ellenõrzõ hatóság jelzésére a jármû vezetõje a jármûvet köteles megállítani, személyazonosságát és jármûvezetési jogosultságát igazolni, a jármû és tartozékai, a rakomány, az okmányok ellenõrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenõrzés során az ellenõrzõ hatóság a jármûhöz és tartozékaihoz, a rakományhoz tartozó okmányokat a helyszínen idõlegesen elveheti, továbbá a jármû mûszeres ellenõrzõ vizsgálatát vagy kötelezõ javítását rendeli el, amelynek a helyszínére történõ közlekedésre a jármû vezetõjét utasíthatja. A kötelezõen elrendelt javítás elvégeztetésérõl az ellenõrzõ hatóságnak meg kell gyõzõdnie, az ezzel kapcsolatosan a hatóság részérõl felmerült költségeket az eljáró hatóság megtérítteti a jármû üzembentartójával. A jármû vezetõjének vezetési és pihenõidejére vonatkozó - a 20. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott - elõírások megsértése esetén az ellenõrzõ hatóság a pihenõidõ letöltését rendeli el.

(4) Ha az ellenõrzés alá vont jármû a külön jogszabályban össztömegre, tengelyterhelésre és méretre meghatározott elõírásoknak nem tesz eleget, illetve mûszaki állapota külön jogszabály szerint balesethez vezethet, az ellenõrzõ hatóság a jármû továbbközlekedését - ellenõrzési jegyzõkönyv kiállításával, a forgalmi engedély idõleges, elismervény átadása melletti helyszíni elvételével és várakozóhely kijelölésével is - megtiltja. Az elismervényen fel kell tüntetni az elvett forgalmi engedély visszaadásának helyét is. A jármû a közúti forgalomban történõ részvétellel - a továbbközlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok megszüntetéséig - a kijelölt várakozó helyet nem hagyhatja el. Ha a jármû, a hiányosságok megállapítását követõen - az ellenõrzés helyét - nem a közúti forgalomban történõ részvétellel hagyja el és a közúti forgalomba történõ visszatérése egyértelmûen kizárható, az ellenõrzõ hatóság eltekinthet a várakozó hely kijelölésétõl.

(5) A forgalmi engedély idõleges helyszíni elvételérõl kiállított elismervény - a továbbközlekedés tilalmára okot adó szabálytalanságok megszüntetését követõen - a forgalmi engedély átvételére és az átvétel helyére történõ közlekedésre jogosít. A forgalmi engedély visszaadást megelõzõen az ellenõrzõ hatóság újabb ellenõrzést végezhet.

(6) A közúti ellenõrzések során - ha a jármû üzembentartója nincs jelen - az ellenõrzõ hatóság az üzemben tartóval szemben helyszínen alkalmazott intézkedéseirõl a jármû vezetõjét is tájékoztatja.

(7) A közlekedési hatóság a külön engedély alapján üzemeltetett, valamint a nem közúti közlekedési szolgáltatást végzõ jármûvek esetében az (1) bekezdés c)-e) pontjában megjelölt ellenõrzéseket a jármû telephelyén is végezheti, az f) pontban meghatározott jármûfenntartó tevékenységet csak telephelyen ellenõrizheti.

(8) A közlekedési hatóság önálló közúti ellenõrzési tevékenységet végezhet más közlekedési hatóság illetékességi területén is.

A gépjármûvezetõkre vonatkozó szociális elõírások ellenõrzése

44/A. § (1) A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrõl szóló, 1985. december 20-ai 3821/85/EGK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: a tachográfokra vonatkozó közösségi rendelet) meghatározott illetékes hatóság a Magyar Köztársaság tekintetében a közlekedési hatóság.

(2) Az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a tachográfokra vonatkozó közösségi rendeletben:

a) a gépjármû vezetõjére és a gépjármû üzemben tartójára meghatározott kötelezettségek ellenõrzése,

b) a közúti és telephelyi ellenõrzést végzõk képzésének, továbbképzésének, valamint az ellenõrzési és vizsgálati módszerek kialakítása,

c) a menetíró készülék (tachográf) beépítését, javítását és illesztését végzõ mûhelyre vonatkozó követelmények ellenõrzése, valamint

d) az ellenõrzéshez szükséges tachográfkártyák (a gépjármûvezetõi kártya, az ellenõri kártya, a mûhelykártya és az üzembentartói kártya) kiadása és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartás kezelése

- a 20. § (11) bekezdésben és a 44. § (2) bekezdésben az ellenõrzõ hatóságok feladatkörét meghatározó elõírások sérelme nélkül - a közlekedési hatóság feladata.

(3) A tachográf kártyák kibocsátásához tartozó nyilvántartás (a továbbiakban: tachográf kártya nyilvántartás) a tachográf kártyán rögzített - tachográfokra vonatkozó közösségi rendeletben meghatározott - adatokat tartalmazza.

(4) A tachográf kártya nyilvántartásból az Európai Közösség más tagállamának illetékes hatóságai, valamint a külön jogszabály alapján ellenõrzési feladatkörrel rendelkezõ magyar hatóságok a (2) bekezdésben meghatározott közösségi jogszabályok szerinti ellenõrzési feladataik teljesítéséhez igényelhetnek adatot.

(5) A közlekedési hatóság a tachográf kártya érvényességi idejének lejártát követõ öt naptári évig kezeli a tachográf kártya nyilvántartásban szereplõ adatokat.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott közösségi jogi aktusok rendelkezései végrehajtásának ellenõrzése során a közúti szállítást végzõ egyes jármûvek személyzetének vezetési és pihenõidejének ellenõrzésérõl szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A tachográfokra vonatkozó közösségi rendelet hazai végrehajtásának részletes szabályait a miniszter, a tachográf kártyák kiadásával, és azok ellenõrzésével kapcsolatos díjakat a miniszter - az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott ellenõrzések tagállami végrehajtásához kapcsolódóan a közlekedési hatóság feladata:

a) a 44. § (1) bekezdésének c), d), e) és h) pontjában, továbbá az e § (2) bekezdésében meghatározott közúti és telephelyi ellenõrzési feladatok ellenõrzõ hatóságok közötti folyamatos koordinációja,

b) a más tagállam közúti ellenõrzõ hatóságaival való adat-, tapasztalat- és információcsere, továbbá koordináció az összehangolt közúti ellenõrzések biztosítására, valamint

c) az ellenõrzõ hatóságok által végzett közúti és telephelyi ellenõrzések statisztikai adatainak gyûjtése, összesítése, valamint ennek alapján adatszolgáltatás az Európai Bizottság részére.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott tachográfkártya kiadására irányuló kérelem kizárólag személyesen terjeszthetõ elõ a közlekedési hatóságnál.

45. § (1) Az országos és a helyi közút kezelõje útellenõri szolgálatot mûködtet. Az útellenõri szolgálat mûködésének feltételeit a miniszter által megállapított keretek között a közút kezelõje határozza meg.

(2) Az útellenõr feladata

a) a közút állapotának, tisztaságának, nem közlekedési célú igénybevételének a figyelemmel kísérése,

b) a közúti jelzések láthatóságának, épségének és mûködésének ellenõrzése,

c) a közút mellett végzett - a közút forgalmát érintõ - tevékenységek ellenõrzése,

d) a közúttal és a forgalommal kapcsolatos információk szerzése és továbbítása,

e) a közúti forgalom biztonsága érdekében az általa elvégezhetõ halaszthatatlan intézkedések megtétele, egyébként az intézkedés szükségességérõl a kezelõ haladéktalan értesítése.

(3) Feladatainak ellátása során az útellenõr intézkedik, figyelmeztet, a szabálytalan magatartás megszüntetésére felhív, illetõleg büntetõ, szabálysértési feljelentést tesz, vagy közlekedési hatósági eljárást kezdeményez.

(4) Az útellenõrt fokozott büntetõjogi védelem illeti meg.

(5) A külön jogszabály szerinti díjköteles utak díjfizetés ellenében történõ használatának ellenõrzésére jogosult szerv, illetve az általa megbízott gazdálkodó szervezet

a) a 33/A. § szerinti használati díj és útdíj megfizetésének ellenõrzése és a pótdíj behajtása, valamint

b) az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából

olyan elektronikus ellenõrzési rendszer mûködtetésére is jogosultak, amely az érvényes úthasználati jogosultsággal nem rendelkezõ gépjármû rendszámát, áthaladásának helyét és idõpontját az adatellenõrzést követõen rögzíti.

Vegyes és záró rendelkezések

46. §

46/A. § A közlekedési hatóság jogosult:

a) a közúti közlekedési szakemberek és a közúti jármûvezetõk vizsgáztatásával összefüggésben a vizsgázó,

b) a jármûvezetõk utánképzésével, szakirányú továbbképzésével és pályaalkalmassági vizsgálatával összefüggésben a jármûvezetõ,

c) a közúti áru- és személyszállítás végzésével összefüggésben a vállalkozás ügyvezetését, szakmai irányítását ellátó személy és közremûködõ jármûvezetõ,

d) a közlekedési hatóság tevékenységével összefüggésben - jogszabály alapján vezetett - névjegyzékbe felvett közúti közlekedési szakember

személyes és egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó különleges adatait kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minõsítéseket, képesítéseket - ezek hitelességének utólagos igazolása céljából - nyilvántartani.

46/B. § (1) A közúti közlekedési igazgatási eljárás során a hatóság által - külön jogszabályban meghatározottak szerint - kiadott érvényesítõ címkéért és azok pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelõs miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza az (1) bekezdésben meghatározott díj fizetésére kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, beszedésének módját, a kedvezmények, mentességek körét.

46/C. § (1) A külön jogszabályban meghatározott ellenõrzõ hatóság jogosult a veszélyes árut szállító jármû ellenõrzésérõl felvett ellenõrzési jegyzékben megjelölt, a gépjármûvezetõre vonatkozó természetes személyazonosító adatok, lakcím, a vezetõi engedélyben található egészségi és pályaalkalmassági adatok, személyazonosító igazolvány/útlevél száma, ADR oktatási bizonyítvány száma, a kísérõ nevére és állampolgárságára, a feladó nevére és címére, továbbá a címzett nevére vonatkozó személyes adatok kezelésére és nyilvántartására. Az adatokat öt évig kell megõrizni.

(2)

(3) A közlekedési hatóság az e törvény 44. § (3) és 45. § (1)-(3) bekezdése alapján hivatalból indított eljárása során - annak tárgyával összefüggésben - az ügyfelet személyes adatszolgáltatásra és/vagy nyilatkozattételre kötelezheti.

(4) A közlekedési hatóság jogosult a közúti és telephelyi ellenõrzési eljárása során a vizsgálat alá vont menet- és fuvarokmányokon, az üzemben tartó által végzett ellenõrzések nyilvántartásában, továbbá a tachográfkészülékben, az adatrögzítõ lapon és a tachográfkártyán tárolt (rögzített) személyes és egyéb adatok kezelésére. A közlekedési hatóság a személyes adatok kezelésére az ellenõrzés alapján indult eljárás lezárását követõ öt évig jogosult.

46/D. § (1) A jogszerû vizsgáztatás, vizsgálat és ellenõrzés, illetve a visszaélések kiszûrése és a megfelelõ felelõsségre vonás kezdeményezése érdekében a közlekedési hatóság jogosult

a) a közúti jármûvezetõk vizsgáztatása,

b) a jármûvek mûszaki vizsgálata,

c) a közúti jármûvek telephelyi ellenõrzése és

d) a jármûvezetõ-képzés feltételeinek ellenõrzése során a vizsgáztatásról, vizsgálatról és ellenõrzésrõl - adatrögzítés nélkül - elektronikus berendezéssel közvetlen kép- és hangmegfigyelést végezni.

(2) A közlekedési hatóságnak lehetõvé kell tenni, hogy - a vizsgázó erre irányuló kérése esetén - az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsga letétele az (1) bekezdésben meghatározott megfigyelés nélkül is megtörténhessen.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közvetlen megfigyelésrõl a közlekedési hatóság köteles mindenki számára jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó személyek tájékozódását elõsegítõ módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni

a) az adott területen elektronikus megfigyelõrendszer alkalmazásáról (térfigyelés),

b) az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott közvetlen megfigyelési rendszert alkalmazó üzemeltetõrõl, továbbá a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseirõl.

46/E. § A közlekedési hatóság vezetõje a feladat- és hatáskörében minõsítésre jogosult.

46/F. §

47. § A törvény alkalmazásában:

1. importáló: a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok belföldi szerzõdéseirõl szóló jogszabály szerinti külkereskedelmi társasági szerzõdés esetén a belföldi vállalat, bizományi szerzõdés esetén a megbízó, szállítási szerzõdés esetén a megrendelõ, saját számlára történõ import esetén a külkereskedelmi vállalat, önálló külkereskedelmi joggal felruházott gazdálkodó szervezet által behozott jármû esetén a gazdálkodó szervezet;

2. közúti jármû: közúti szállító vagy vontatóeszköz (ideértve az önjáró és vontatott munkagépet is); az egyes jármûfajták meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók;

3. közösségi közlekedés: menetrend alapján közlekedõ gépjármûvekkel végzett közforgalmú személyszállítás;

4. közúti személyszállítás: a közúti jármûvel végzett személyszállítás, valamint a személyszállító gépjármû gépjármûvezetõvel együtt történõ rendelkezésre bocsátása;

5. közúti árufuvarozás: a közúti jármûvel végzett árufuvarozás, valamint az áruszállító gépjármû gépjármûvezetõvel együtt történõ rendelkezésre bocsátása;

6. vevõszolgálati javítóhálózat: a jármûvek garanciális javítását és alkatrészellátását végzõ szervezetek rendszere;

7. út: a jármûvek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a jármûvek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy magánterület (közút, magánút); magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévõ, közforgalom elõl elzárt utat is;

8. közforgalom elõl elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy „Mindkét irányból behajtani tilos” jelzõtáblával és a „magánút” feliratot tartalmazó kiegészítõ táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van bejegyezve;

9. az út mûtárgya: a híd, a pontonhíd, a hajóhíd, a felüljáró, az áteresz, az alagút, az aluljáró, a támfal, a bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezetõ létesítmény; a két méternél nagyobb nyílású áthidaló mûtárgy: híd, a két méternél kisebb nyílású áthidaló mûtárgy: áteresz;

10. az út tartozéka: a várakozóhely, pihenõhely, a vezetõoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló mûszaki és egyéb létesítmény, berendezés (így különösen jelzõtábla, jelzõlámpa, segélykérõ telefon, parkolójegy-kiadó automata, sorompó), a zajárnyékoló fal és töltés, hóvédõ erdõsáv, fasor vagy cserjesáv (védelmi rendeltetésû erdõ), valamint a közút határától számított két méter távolságon belül ültetett fa, az összefüggõ üzemi gyümölcsöshöz tartozó fák kivételével, az út üzemeltetéséhez szükséges elektronikus hírközlõ eszközök és hálózatok;

11. közúthálózat: az országos közutak és a helyi közutak összefüggõ rendszere;

12. az út határa: az útnak - a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsût, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezetõ létesítményt is magában foglaló - külsõ széle;

13. az út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet;

14. útcsatlakozás: útnak, jármûforgalmat szolgáló létesítmény (pl. üzemanyagtöltõ-állomás) területének, vagy a jármûvek közút melletti ingatlanról közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása;

15. útépítési érdekeltségi hozzájárulás [31. § (2) bek.] szempontjából a közút használatában érdekeltek: a közút mentén ingatlantulajdonnal, földhasználati joggal, ipari, közlekedési, kereskedelmi vagy mezõgazdasági tevékenység céljára szolgáló telephellyel rendelkezõ magánszemélyek és jogi személyek;

16. kerékpárút: jelzõtáblával kerékpárútként megjelölt közút;

17. gyalogút: jelzõtáblával gyalogútként megjelölt, vagy olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttõl tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el;

18. belföldi üzemben tartó: az az üzemben tartó, akinek (amelynek) lakó-, szokásos tartózkodási, illetve székhelye a Magyar Köztársaság területén van;

19. iskolavezetõ: a közlekedési hatóság engedélyével végzett tanfolyami, szaktanfolyami képzést irányító személy;

20. szakoktató: a közúti jármûvezetõk képzésében oktatóként részt vevõ személy;

21. vizsgabiztos: a közúti jármûvezetõk vizsgáztatását végzõ személy (jármûvezetõi vizsgabiztos), valamint a közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatását végzõ személy (szaktanfolyami vizsgabiztos);

22. közúti közlekedési szakember: szakoktató, iskolavezetõ, vizsgabiztos, továbbá

22.1. a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti jármûvek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban meghatározott

22.1.1. személytaxis szolgáltatói képesítéshez kötött tevékenységet folytató jármûvezetõ,

22.1.2. személygépkocsis személyszállító szolgáltatói képesítéshez kötött tevékenységet folytató jármûvezetõ,

22.1.3. személytaxis vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezetõ,

22.1.4. személygépkocsis személyszállító vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezetõ,

22.2. az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállítás szakmai feltételeirõl és engedélyezési eljárásáról szóló külön jogszabályban meghatározott, autóbuszos személyszállító vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezetõ,

22.3. a belföldi és a nemzetközi közúti árufuvarozás szakmai feltételeirõl és engedélyezési eljárásáról szóló külön jogszabályban meghatározott, árufuvarozó vállalkozói képesítéshez kötött tevékenységet folytató szakmai vezetõ,

22.4. a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott, szakmai alap- és továbbképzési képesítéshez kötött tevékenységet folytató gépjármûvezetõ,

22.5. a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelõ- és rakodógépek kezelõinek képzésérõl és vizsgáztatásáról szóló külön jogszabályban meghatározott, gépkezelõi jogosítványhoz kötött tevékenységet folytató gépkezelõ,

22.6. a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó jármûvek közlekedésérõl szóló külön jogszabályban meghatározott, szakkísérõi képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy,

22.7. a gépjármûfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeirõl szóló külön jogszabályban meghatározott, autógáz-biztonsági képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy,

22.8. a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete 2009. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetésérõl szóló külön jogszabályban meghatározott

22.8.1. veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói képesítéshez kötött tevékenységet folytató személy,

22.8.2. veszélyesáru-szállító gépjármûvezetõ,

22.9. a mezõgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezõgazdasági vontatóval vagy lassú jármûvel vontatott pótkocsival történõ közúti szállításáról szóló külön jogszabályban meghatározott, mezõgazdasági vegyszer, üzemanyag szállítására eredményes vizsgát tett jármûvezetõ,

22.10. a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló külön jogszabályban meghatározott, undort keltõ anyag szállítására eredményes vizsgát tett jármûvezetõ;

23. várakozási terület: a 8. pont szerinti utak közül a helyi közút és a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elõl el nem zárt magánút 11. pont szerinti tartozéka, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok és egyéb közterületek jármûvel történõ várakozásra kijelölt része;

24. várakozási terület kezelõje: a helyi közút és a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elõl el nem zárt magánút tartozékaként a 33. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezet, a közösségi közlekedéssel érintett közutak kivételével, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában álló tereken, parkokban, egyéb közterületen kialakított várakozási terület tekintetében a tulajdonos helyi önkormányzat; a várakozási területen létesített parkolóóra, jegykiadó automata az Ötv. 9. § (5) bekezdése szerinti szolgáltató tulajdonában, illetve használatában állhat;

25. tanfolyam: a közúti jármûvezetõk szervezett formában történõ képzése; a tanfolyam a képzési engedélynek megfelelõen elméleti (tantermi vagy zárt rendszerû elektronikus távoktatás), és gyakorlati képzési részekbõl állhat;

26. szaktanfolyam: a közúti közlekedési szakemberek szervezett formában történõ képzése és továbbképzése; a szaktanfolyam a képzési engedélynek megfelelõen elméleti (tantermi vagy zárt rendszerû elektronikus távoktatás), és gyakorlati képzési részekbõl állhat;

27. közúti biztonsági auditor: a közúthálózat részét képezõ utak, úttartozékok vagy az út mûtárgyai engedélyezési és kiviteli terveinek, valamint a megvalósult utak, úttartozékok vagy az út mûtárgyai forgalomba helyezés elõtti és az üzemeltetés elsõ évében végzett - a tervezõtõl, az építtetõtõl és a kivitelezõtõl független - részletes, módszeres mûszaki biztonsági ellenõrzést végzõ természetes személy;

28. zárt rendszerû elektronikus távoktatás (e-learning): elméleti képzési ismeretanyag oktatását digitális tananyag formájában informatikai hálózaton (Internet, intranet) keresztül zárt rendszerû távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósító távoktatási forma, ahol az oktató, az oktatásszervezõ és a hallgató közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerû távoktatási képzésmenedzsment rendszer; e törvény alkalmazásában a „zárt rendszerû elektronikus távoktatás” és az „e-learning” kifejezések azonos jelentéssel bírnak;

29. zárt rendszerû távoktatási képzésmenedzsment rendszer (Learning Management System, LMS): a hallgató képzését tervezõ, szervezõ és ellenõrzõ, a képzéshez szükséges digitális tananyagot valamint kiegészítõ ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (web böngészõben megjelenítõ), minõsített és tanúsított zárt informatikai rendszer, mely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul rögzíti és értékeli a tanuló képzési programban rögzített elõrehaladását, ellenõrzõ kérésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét és végrehajtja - a tanuló teljesítményének értékelése alapján - a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit.

48. § (1) Ez a törvény 1988. július 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.

(3) Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy

1. a szakirányú továbbképzés és az utánképzés általános szabályait,

2. a kombinált fuvarozási tevékenység szabályait,

3. a közúti személyszállítási és árutovábbítási szerzõdések szabályait,

4. a közúti közlekedésbiztonság állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokat és azok felhasználásának módját,

5. a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti jármûvek üzemben tartásának általános szabályait,

6. a közúti jármûvek üzemanyag-felhasználása költségtérítésként elszámolható mértékének szabályait,

7. a közlekedési hatóság vagy hatóságok kijelölését,

8. a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályait,

9. a közúti közlekedés szabályait,

10. a típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a típusvizsgálóval kötendõ hatósági szerzõdés tartalmát,

11. a közúti szállítmányozási tevékenység szabályait,

12. a transzeurópai közúthálózatnak a Magyar Köztársaság területén lévõ alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményeket,

13. a közúti szállítást végzõ egyes jármûvek személyzetének vezetési és pihenõidejének ellenõrzésére vonatkozó szabályokat,

14. a 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó jármûvel történõ közlekedés idõszakos és területi korlátozására vonatkozó szabályokat,

15. a közúti árufuvarozásra, személyszállításra és egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggõ hatósági feladatok általános szabályait,

16. a veszélyes áruk közúti szállításának ellenõrzésére vonatkozó egységes eljárás szabályait,

17. a közúti jármûvekkel kapcsolatos jóváhagyásokra, típusbizonyítványokra, mûszaki vizsgálatokra vonatkozó adatok kezelésére és nyilvántartására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét és az ellenõrzés részletes szabályait,

18.

19. az útdíj alapjául szolgáló költségek felosztásának, valamint az útdíj számításának elveit, a díjköteles utak használatáért történõ elektronikus díjfizetést lehetõvé tévõ rendszer bevezetésére, üzemeltetésére, az úthasználati díjak beszedésére, ellenõrzésére és behajtására vonatkozó részletes szabályokat, a 33/A. § (2) bekezdése szerinti útdíj fizetésére kötelezettek körét,

20. a 21. §-ban meghatározott bírság kiszabására jogosult hatóság vagy hatóságok kijelölését,

21. a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések körét, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegét, a bírság kiszabásának részletes szabályait, valamint a beszedett bírság felhasználását,

22. a 33. § (3) bekezdése szerinti közremûködõ igénybevételére vonatkozó szabályokat,

23. a 29. § (1) bekezdése szerinti elszámolás és vagyonkezelésbe adás részletes szabályait,

24. a vizsgáló állomás engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a vizsgáló állomással kötendõ hatósági szerzõdés tartalmát,

25. az e törvény szerinti szakértõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértõi tevékenység bejelentésének és a szakértõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

26. a közlekedési infrastruktúra közúti biztonsági kezelése, közúti biztonsági hatásvizsgálat, a közúti biztonsági auditálás, felülvizsgálat, valamint a baleseti adatgyûjtés részletes szabályait,

27. az e törvény szerinti közúti biztonsági auditori tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a közúti biztonsági auditori tevékenységre vonatkozó engedély megszerzésének és az auditorok nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a engedélyezésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a közúti biztonsági auditorok alap- és továbbképzésére vontkozó részletes szabályokat, továbbá a közúti biztonsági auditori tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

28. a közlekedéspolitika részeként az intelligens közlekedési rendszerek nemzeti stratégiáját,

29. az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésérõl szóló szabályokat,

30. a közúti jármûvek vezetésére jogosító engedély, a törzskönyv, a gépjármû hatósági engedélye és jelzése gyártásának, forgalmazásának, kiadásának, használatának szabályait, helyszíni elvételük és visszavonásuk feltételeit, az engedélyek és jelzések tartalmi, formai követelményét

b) a miniszter, hogy

1. a közúti közlekedési szolgáltatások végzésének, valamint az azokhoz használt jármûvek üzemben tartásának részletes szabályait,

2. az útügyi igazgatás eljárási szabályait,

3.

4. az országos közutak kezelésének szabályait és a helyi közutak kezelésének szakmai szabályait,

5. az utak forgalomszabályozásának és a közúti jelzések elhelyezésének mûszaki és eljárási szabályait,

6. a közutak ellenõrzésének szabályait,

7. a közutak tervezésére és a mûszaki tervezési jogosultságra vonatkozó szabályokat,

8. a közúti hidak nyilvántartására és mûszaki felügyeletére vonatkozó szabályokat,

9. az útépítés felügyeleti ellenõrzés szabályait,

10. az útépítésre, illetõleg az út üzemeltetésére szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések mûszaki követelményeit, valamint megfelelõségük igazolásának, továbbá ezen anyagok, szerkezetek és berendezések forgalomba hozatalának, felhasználásának, továbbá az újfajta építési módok (mûszaki megoldások), technológiák, eljárások engedélyezésének szabályait, valamint az utak építésével kapcsolatos minõségi követelményeket,

11. a közúti jármûvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mûszaki feltételeit,

12. a közúti jármûvek mûszaki vizsgáztatásával kapcsolatos szabályokat,

13. a közúti jármûvezetõk pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait, valamint a szakirányú továbbképzés és az utánképzés részletes szabályait,

14. a jármûfenntartó tevékenység végzésének feltételeit, a szükséges eszközöket, berendezéseket és alkalmazott technológiákat, illetõleg a jármûjavításhoz felhasznált alkatrészekre, felszerelésekre, tartozékokra, tüzelõ- és kenõanyagokra vonatkozó minõségi követelményeket, továbbá a jármûfenntartó tevékenység bejelentésének és a jármûfenntartó tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait,

15. a gépjármûvek vámkezelését megelõzõ vizsgálattal kapcsolatos szabályokat,

16. a nemzetközi forgalomban közlekedõ gépjármûvekre vonatkozó szabályokat,

17. az útépítési kivitelezési tevékenység szabályait,

18. a közúti jármûvezetõk és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályait,

19. a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekrõl szóló, 1985. december 20-ai 3821/85/EGK tanácsi rendeletben foglaltak végrehajtási szabályait,

20. a veszélyes áruk szállításának és szállításra való feladásának szabályait a vonatkozó nemzetközi szerzõdésekkel összhangban,

21. a vonatkozó nemzetközi szerzõdések hatálya alá nem tartozó jármûvekkel történõ veszélyes áru szállítás szabályait,

22. a közúti jármûvek újrafelhasználható alkatrészei szakszerû kinyerésének (bontásának) feltételeit, és e tevékenység végzésének személyi, dologi és szakmai feltételeit,

23. a közutak forgalombiztonsági szempontjai felülvizsgálatának (auditálásának) szakmai szabályait,

24. a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenõrzés részletes szabályait,

25. az alagutak tervezésének, kivitelezésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének részletes mûszaki szabályait,

26. a 33. § (4) bekezdése szerinti eszközre vonatkozó követelményeket,

27. a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet, továbbá össztömeg-korlátozást meghaladó jármûvek közúti közlekedésérõl, a közútkezelõi és a hatósági eljárás, a díjfizetés, valamint a szakkíséret és kíséret személyi és tárgyi feltételeirõl szóló szabályokat,

28. a közút és mûtárgyai tervezésére, építésére, valamint a forgalom biztonságát és forgalmi rendjét meghatározó technikai eszközökre, továbbá a közutak kezelésére vonatkozó mûszaki elõírásokat (Útügyi Mûszaki Elõírások),

29.

30. az e törvény szerinti jármûvezetõi vizsgabiztosi, mûszaki vizsgabiztosi, iskolavezetõi, szakoktatói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét, az e tevékenységet végzõkrõl vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

31. a telítettség megállapításának módját,

32. az intelligens közúti közlekedési rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének feltételeit,

33. a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésérõl szóló iránymutatásokat,

c) a miniszter, hogy a közúti jármûvek környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos szabályokat a környezetvédelemért felelõs miniszter egyetértésével kiadott,

d) a közlekedésrendészetért felelõs miniszter, hogy a közlekedésrendészeti intézkedések végrehajtásának módját,

e) a miniszter, hogy az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben a közlekedési hatóság eljárási, felügyeleti és egyéb díjait, valamint a díjaknak az eljáró hatóság, illetve az irányítási, a felügyeleti és az ellenõrzési feladatot ellátó szervezetek közötti megosztása szabályait,

f) a miniszter, hogy a 18. § (7) bekezdésében, a 20. § (1) bekezdésében és a 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott bírság kivetésének részletes szabályait és a bírság felhasználásának rendjét az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben,

g) a miniszter, hogy az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben

1. a külön jogszabály szerinti versenyeztetési eljárásban kiválasztott, a külön jogszabály szerinti díjköteles utak használatáért díjszedésre jogosult szervezetet,

2. a díjfizetéssel érintett országos közutakat - ideértve az erre irányuló koncessziós szerzõdés alapján mûködtetett országos közutat is - vagy azok egyes szakaszait,

3. a 33/A. § szerinti használati díj és útdíj, valamint ezek megfizetésének elmaradása esetén a pótdíj, illetve a pótdíj megfizetésének elmaradása esetén a többletpótdíj mértékét,

4. a fizetés módját és feltételeit, valamint

5. a beszedett díj és pótdíj kedvezményezettjét - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján,

h)

i) a közlekedésrendészetért felelõs miniszter, hogy a megkülönböztetõ és figyelmezetõ jelzés felszerelésének, engedélyezésének szabályait, használatuk és visszavonásuk rendjét,

j) a miniszter, hogy a közlekedésrendészetért felelõs miniszter és az adópolitikáért felelõs miniszter egyetértésével - a foglalkoztatáspolitikáért felelõs miniszterrel, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszterrel egyetértésben - a közúti árufuvarozásra, személyszállításra és egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggõ hatósági feladatok részletes szabályait,

k) a miniszter, hogy az elektronikus hírközlésért felelõs miniszterrel, az energiapolitikáért felelõs miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelõs miniszterrel, valamint az építésügyért felelõs miniszterrel egyetértésben az utak más nyomvonalas létesítmény által történõ megközelítésének, keresztezésének részletes szabályait,

l) a miniszter, hogy a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelõ- és rakodógépek kezelõinek képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályokat az iparügyekért és a kereskedelemért felelõs miniszterrel egyetértésben,

m) a közlekedésért felelõs miniszterrel egyetértésben

ma) a honvédelemért felelõs miniszter, hogy a Magyar Honvédség és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai, jármûvei és magánútjai, valamint az általuk üzemben tartott jármûvek forgalomba helyezése és idõszakos vizsgálata tekintetében az eltérõ rendelkezéseket, valamint

mb) az egyes rendvédelmi szerveket irányító miniszter, hogy a rendvédelmi szervek tagjai, jármûvei és magánútjai, valamint az általuk üzemben tartott jármûvek forgalomba helyezése és idõszakos vizsgálata tekintetében az eltérõ rendelkezéseket,

n) a közlekedésért felelõs miniszter, hogy az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben az e törvény szerinti auditori tevékenység engedélyezésére vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat, valamint a díj beszedésével, kezelésével, továbbá a nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(4) A Kormány a (3) bekezdés a) pontjában, a miniszter pedig a (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban a járdákra és azok tartozékaira e törvénynek az utakra vonatkozó szabályaitól eltérõ rendelkezéseket is megállapíthat.

(5) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselõ-testülete - fõvárosban a fõvárosi közgyûlés - hogy rendeletben állapítsa meg a várakozási területek tekintetében

a) az egyes díjköteles várakozási területeket, valamint azok kategóriáját,

b) várakozási területenként vagy kategóriánként a díjköteles várakozási idõszakot,

c) a fizetendõ várakozási díj mértékét,

d) a díjköteles várakozás megengedett leghosszabb idõtartamát,

e) a díjfizetés alól mentesítettek, valamint a kedvezményes várakozásra jogosultak körét, a kedvezményes várakozási díj mértékét, azzal, hogy a kedvezményes várakozásra jogosultak körének bõvítésére a kerületi képviselõ-testület jogosult.

(6) Az e törvényben meghatározott díjat, pótdíjat és bírságot - a 9/C. § (1) bekezdésében, a 15. § (3) bekezdésében, a 15/A. § (1) bekezdésben és a 15/C. § (1) bekezdésében és a 33/A. §-ban meghatározott díj és pótdíj kivételével - a fizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.

(7) A 21. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási bírság befizetési határidejének elmulasztását követõ 8 napon belül az eljáró hatóság kezdeményezi a közlekedési igazgatási hatóságnál a szabályszegés elkövetéséhez használt jármû forgalomból történõ kivonását.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

49. § (1) Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérõl, 15. cikk, 18. cikk, 19. cikk (1) bekezdése, 21. és 22. cikk, 27. cikk 2. pontja;

b) az Európai Parlament és a Tanács 715/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a könnyû személygépjármûvek és haszongépjármûvek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történõ típusjóváhagyásáról és a jármûjavítási és karbantartási információk elérhetõségérõl, 13. cikk.

(2) Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve (1999. június 17.) a nehéz tehergépjármûvekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról, 2. cikk b) és c) pontja, 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja, (3)-(4) és (9)-(10) bekezdése, 9. cikk (2) bekezdése;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2002/15/EK irányelve (2002. március 11.) a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végzõ személyek munkaidejének szervezésérõl, a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvénnyel és a munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvénnyel együtt;

c) az Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeirõl és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérõl, 2. cikkének (1) és (2) bekezdése;

d) az Európai Parlament és a Tanács 2006/38/EK irányelve (2006. május 17.) a nehéz tehergépjármûvekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról, 1. cikk 1. pont c) és e) alpontja, 1. cikk 2. pont a) és e) alpontja, 1. cikk 7. pont b) alpontja;

e) az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelv (2008. november 19.) a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezelésérõl, 3. cikk (1) bekezdés, 4. cikk (1) bekezdés, 9. cikk (4) bekezdés.