<< 2018 Július >>
Vas Hét Ked Sze Csü Pén Szo
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
    

Betöltés...

EU-Info feldolgozás Közlemény RSS Csatorna

A14K0173.MVH 2014-10-17
gabona felvásárlás

A14K0172.MVH 2014-10-16
szőlőültetvények szerkezetátalakítása és -átállítása

A14K0171.MVH 2014-10-15
Halászati Operatív Program

A14K0170.MVH 2014-10-14
mg-i termékek értéknövelése

A14K0169.MVH 2014-10-14
szőlőültetvények szerkezetátalakítása és -átállítása

A14K0168.MVH 2014-10-13
varroa atka

A14K0167.MVH 2014-10-13
méz

A14K0166.MVH 2014-10-13
méz

A14K0165.MVH 2014-10-13
TÉSZ kamattámogatás

A14K0164.MVH 2014-10-13
turisztika

A14K0163.MVH 2014-10-13
vidéki alapszolgáltatások

A14K0162.MVH 2014-10-13
vidéki örökség megőrzése

A14K0161.MVH 2014-10-13
falumegújítás és –fejlesztés

A14K0160.MVH 2014-10-13
diverzifikáció

A14K0159.MVH 2014-10-13
mikrovállalkozás

A14K0158.MVH 2014-10-13
technológiai berendezések beszerzése 2013

A14K0157.MVH 2014-10-13
kertészeti gépek, technológiai berendezések

A14K0156.MVH 2014-10-13
kertészet korszerűsítése

A14K0155.MVH 2014-10-13
állattartó telepek korszerűsítése - trágyakezelés

A14K0154.MVH 2014-10-13
öntözés, melioráció

A14K0153.MVH 2014-10-13
mg-i utak fejlesztése

A14K0152.MVH 2014-10-13
LEADER

A14K0151.MVH 2014-10-13
LEADER

A14K0150.MVH 2014-10-13
LEADER

A14K0149.MVH 2014-10-08
szőlőültetvények szerkezet-átalakítása és átállítása

A14K0148.MVH 2014-10-03
növény-egészségügyi vizsgálatok

A14K0147.MVH 2014-09-30
iskolagyümölcs-program

A14K0146.MVH 2014-09-30
Halászati Operatív Program

A14K0145.MVH 2014-09-26
sajt magántárolás

A14K0144.MVH 2014-09-22
de minimis

A14K0143.MVH 2014-09-22
borászati beruházás

A14K0142.MVH 2014-09-22
bemutató üzem

A14K0141.MVH 2014-09-20
szőlőültetvények szerkezet-átalakítása és átállítása

A14K0140.MVH 2014-09-20
borászati melléktermékek lepárlása

A14K0139.MVH 2014-09-19
szaktanácsadás

A14K0138.MVH 2014-09-22
integrált közösségi és szolgáltató tér

A14K0137.MVH 2014-09-15
fiatal mg-i termelők

A14K0136.MVH 2014-09-09
tejtermék intervenció

A14K0135.MVH 2014-09-09
bemutató üzem

A14K0134.MVH 2014-09-06
tejtermék intervenció

A14K0133.MVH 2014-09-06
vaj magántárolás

A14K0132.MVH 2014-09-06
sovány tejpor magántárolás

A14K0131.MVH 2014-09-06
sajt magántárolás

A14K0130.MVH 2014-09-05
rendkívüli zöldség-gyümölcs támogatás

A14K0129.MVH 2014-09-03
meggyfeldolgozás

A14K0128.MVH 2014-08-28
szárított takarmány (de minimis)

A14K0127.MVH 2014-08-21
képzés

A14K0126.MVH 2014-08-19
növényi genetikai erőforrások

A14K0125.MVH 2014-08-15
borászati melléktermékek lepárlása

A14K0124.MVH 2014-08-15
borászati melléktermékek lepárlása

A14K0123.MVH 2014-07-22
energia ültetvények

A14K0122.MVH 2014-07-22
ültetvények

A14K0121.MVH 2014-07-22
kertészeti ültetvények

A14K0120.MVH 2014-07-22
vidéki alapszolgáltatások

A14K0119.MVH 2014-07-22
diverzifikáció

A14K0118.MVH 2014-07-22
vidéki örökség megőrzése

A14K0117.MVH 2014-07-22
turisztika

A14K0116.MVH 2014-07-22
mikrovállalkozások

A14K0115.MVH 2014-07-22
falumegújítás és – fejlesztés

A14K0114.MVH 2014-07-22
LEADER

A14K0113.MVH 2014-07-22
LEADER

A14K0112.MVH 2014-07-22
LEADER

A14K0111.MVH 2014-07-22
erdészeti géppark

A14K0110.MVH 2014-07-22
kertészet korszerűsítése

A14K0109.MVH 2014-07-22
növénytermesztés létesítmények

A14K0108.MVH 2014-07-22
kertészeti gépek, technológiai berendezések

A14K0107.MVH 2014-07-22
állattartó telepek

A14K0106.MVH 2014-07-22
technológiai berendezések

A14K0105.MVH 2014-07-22
nyersszesz, nyersolaj előállító üzemek

A14K0104.MVH 2014-07-22
mg-i termékek értéknövelése

A14K0103.MVH 2014-07-22
szaktanácsadás

A14K0102.MVH 2014-07-22
mezőgazdasági utak

A14K0101.MVH 2014-07-22
öntözés, melioráció

A14K0100.MVH 2014-07-09
méhcsaládok pusztulása

A14K0099.MVH 2014-06-20
erdő tűzkárok megelőzése

A14K0098.MVH 2014-06-20
állati génmegőrzés

A14K0097.MVH 2014-06-20
Halászati Operatív Program

A14K0096.MVH 2014-06-19
integrált közösségi és szolgáltató tér

A14K0095.MVH 2014-06-18
erdőszerkezet átalakítása

A14K0094.MVH 2014-06-18
erdő-környezetvédelem

A14K0093.MVH 2014-06-06
iskolagyümölcs-program

A14K0092.MVH 2014-05-28
tenyésznyúl - de minimis

A14K0091.MVH 2014-05-28
LEADER

A14K0090.MVH 2014-05-28
LEADER

A14K0089.MVH 2014-05-28
LEADER

A14K0088.MVH 2014-05-28
LEADER

A14K0087.MVH 2014-05-28
LEADER

A14K0086.MVH 2014-05-28
LEADER

A14K0085.MVH 2014-05-27
Gazdálkodói Információs Szolgálat

A14K0084.MVH 2014-05-26
állati génmegőrzés

A14K0083.MVH 2014-05-26
anyatehén tartás - termeléshez kötött

A14K0082.MVH 2014-05-26
erdészeti potenciál helyreállítása

A14K0081.MVH 2014-05-21
termelői csoportok

A14K0080.MVH 2014-05-20
állatbetegségek és zoonózisok felszámolása

A14K0079.MVH 2014-05-15
biztosítási díjtámogatás

A14K0078.MVH 2014-05-14
iskolagyümölcs-program

A14K0077.MVH 2014-05-13
vidéki alapszolgáltatások

A14K0076.MVH 2014-05-08
bemutató üzem

A14K0075.MVH 2014-05-06
állatjólét

A14K0074.MVH 2014-05-06
agrárerdészeti rendszerek

SZAK

2016-10-17  <<

Hamisított növényvédő szerek, illegális import a jelenben és a jövőben

Az európai mezőgazdaság – ezen belül a magyar mezőgazdaság – nehéz időszak előtt áll: az intenzív mezőgazdasági termelésben jelenleg nélkülözhetetlen növényvédő szerek engedélyezése jelentős mértékben megváltozik. A növényvédő szerek, pontosabban a növényvédő szerek hatóanyagainak rendszeres felülvizsgálatát az EU-szabályozás alapján az EU központi intézményei végzik. A mind szigorúbb előírások célja a fogyasztók, a környezet, a cél- és nem célnövényként termesztett kultúrákban, talajban, vízben történő felhalmozódás, környezetkárosító hatás és elsősorban az emberen kifejtett káros hatások kiküszöbölése, de legalább minimálisra csökkentése.

Az európai mezőgazdaság – ezen belül a magyar mezőgazdaság – nehéz időszak előtt áll: az intenzív mezőgazdasági termelésben jelenleg nélkülözhetetlen növényvédő szerek engedélyezése jelentős mértékben megváltozik. A növényvédő szerek, pontosabban a növényvédő szerek hatóanyagainak rendszeres felülvizsgálatát az EU-szabályozás alapján az EU központi intézményei végzik. A mind szigorúbb előírások célja a fogyasztók, a környezet, a cél- és nem célnövényként termesztett kultúrákban, talajban, vízben történő felhalmozódás, környezetkárosító hatás és elsősorban az emberen kifejtett káros hatások kiküszöbölése, de legalább minimálisra csökkentése. (Az engedélyezett hatóanyagokból formált késztermékeket az egyes tagországok hatóságai engedélyezik). A hatóanyag felülvizsgálatát illetően 2009 óta az EU-hatóságok fokozottan előtérbe helyezik a növényvédő szerek veszélyalapú elbírálását, egyidejűleg háttérbe szorítva az azok használatával járó rizikó figyelembevételéből származó hatásbecslést. Mi várható? A jelenleg ismert 400 különféle növényvédőszer-hatóanyagból a rendelkezésre álló adatok szerint 75 olyan hatóanyagról tudunk, amelyeknek a felülvizsgálata során kiderülő káros hatása miatt a felhasználásból történő fokozatos kivonása várható, aminek eredményeként az ezekből formálható késztermékek eltűnhetnek az európai piacról. A hatóanyagok számának csökkenése jelenleg alig felmérhető gazdasági és szociális hatásokkal járó, a közeli évtizedekben felmerülő növényvédőszerválaszték-csökkenést idézhet elő. Példaképpen említhető a glifozát hatóanyagú készítmények felhasználásának korlátozása a rákkeltő hatás gyanúja alapján, vagy a neonikotinoid hatóanyagú rovarölő szerek használatának felfüggesztése a beorzó rovarokra gyakorolt – Magyarországon pl. nem bizonyított – toxikus hatása miatt. A felhasználható növényvédő szerek számának csökkentése mind a szántóföldi növények, mind a szőlő-gyümölcs, mind a zöldségfélék növényvédelmében számos nehézséget jelenthet a termelőknek és a mezőgazdaság egészének. A többnyire leghatékonyabb növényvédő szerek visszavonása a felhasználás valamennyi területén – a kevésbé hatékony szerek előtérbe kerülésével – a kijuttatások számának növekedésével járhat, ami növeli a környezet szennyeződését. A hatékonyság csökkenése miatt kialakuló nagyobb termésveszteség és a kezelések számának növelése miatt a gazdálkodás hatékonysága csökkenhet. A jelenleg használt gombaölő szerekkel hatékonyan védekezhetünk a levélbetegségeket okozó betegségek rezisztenciája ellen. Következmények A hatékony védelmet biztosító technológiák számának csökkenésével a kukorica és napraforgó gyomirtása lényegesen nehezebbé válhat. Az ilyen technológiák pótlására egyéb, nem kémiai védekezési módokat kell fokozottabb mértékben alkalmazni. Hazai körülmények között pl. a legegyszerűbb és hatékony vetésforgó a kisszámú, nagy területen termesztett szántóföldi növénykultúrában alig alkalmazható. A biológiai védelem hatásfoka nehezen mérhető össze a kémiai védekezés hatékonyságával, különösen az intenzív növénytermesztés esetében. Milyen további következményekkel lehet számolnunk az illegális növényvédőszer-behozatal és -felhasználás területén a kialakulófélben levő növényvédő hatóanyag számának csökkenése miatt? Az Európai Unió jogalkotása eltér a világ többi részétől. A fejlett mezőgazdasági termeléssel rendelkező Észak- és Dél-Amerikában vagy a Távol-Keleten, vagy Ausztráliában nem alkalmazzák az EU-ban ismert jogi szabályozást, illetve korántsem olyan szigorral, mint az EU-ban. A fentiekben felsorolt tényezők miatt egyre fokozottabb lesz a veszélye annak, hogy megindul az EU-tagállamok felé egy fokozódó mértékű illegális peszticidimport és az illegálisan behozott termékek felhasználása. (Minden olyan növényvédő szer, illetve formuláció, ami az EU-tagországokban nem engedélyezett, illegális, azaz hamisított terméknek számít). Az illegális import mértéke már jelenleg is jelentős, bár pl. Magyarországon összértéke nem haladja meg a növényvédőszer-felhasználás értékének 1-3 százalékát. A Magyarországra beérkező, illegális növényvédő szerek mennyiségéről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Ha figyelembe vesszük a Magyarországon tevékenykedő növényvédőszer-gyártók által forgalmazott 100 Mrd Ft értékű növényvédőszer-összeget, akkor már az 1-3 százalék – valószínűleg alacsony értékű becslés – is jelentős összeget jelent. Az Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárság 2016. október 11-ei közleménye szerint egy Pest megyei raktárban 2500 liter gyomirtó szert foglaltak le, majd további 3000 litert meghaladó gyomirtó szert zároltak. A termékek címkézésén hiányzott a származási ország, illetve a címke sem a vonatkozó jogszabályoknak, sem a forgalombahozatali, illetve a felhasználási engedélynek nem felelt meg. Összesen kilenc megyében, 24 helyen tartottak ellenőrzést, aminek során 12 000 ha terület gyomirtására elegendő illegális terméket foglaltak le és vontak ki a forgalomból, a kivont szerek értéke elérte a 28 millió Ft-ot. Mindez csupán a jéghegy csúcsa. Európába tengeri úton özönlenek Kínából, Indiából a hamisított növényvédő szerek. Ezek sok esetben akár hatékonyak is lehetnek, de nem bevizsgált összetételük miatt nincs arra vonatkozóan garancia, hogy az eredeti gyártó által kidolgozott engedélyezési dokumentáció szerinti összetételben forgalmazzák őket. Fennáll a veszélye annak, hogy ezek a termékek semmilyen, növényvédelemben elvárt hatással nem rendelkeznek, és ez még a szerencsésebb következmény. Gyakran előfordul azonban, hogy fitotoxikusak, károsítják a kultúrnövényt. További következmény lehet a felhasználó és a kezelt terményt fogyasztó egészségkárosodása. Az engedéllyel rendelkező gyártók természetesen nem vállalnak felelősséget az általuk gyorsan felismerhető, azonos összetételűnek feltüntetett hamisított termék használatából eredő károkért. Az ilyen anyagok megsemmisítése, illetve a hamisított anyag felhasználásáért kirótt bírság az esetleges fitotoxicitásból vagy hatáselmaradásból eredő károkkal együtt jelentős veszteségeket okozhatnak a hamisított növényvédő szerek felhasználóinak. Miről ismerhetők fel a hamisított növényvédő szerek? Jóllehet a hamisítók gyakran igen fejlett technológiával másolják a legális termékek csomagolóanyagait, az eredeti gyártók mindent megtesznek, hogy a csomagolóanyagokon olyan, hozzá nem értők által nem észrevehető jelzéseket helyezzenek el, amelyeket csak megfelelő vizsgálóeszközökkel lehet felismerni. Gyakori a hibás adatok feltüntetése a címkén. Sok esetben a gyártó „ujjlenyomata” – pl. csak a gyártó által ismert szennyeződések tudatos alkalmazása a kész formulációban – analitikai vizsgálata alapján dönthető el a hamisítás. A hamisított termék egyik leglényegesebb tulajdonsága, hogy olcsóbb, mint a belföldön kialakult piaci ár. Nagyon nem tanácsos ismeretlen kereskedőtől piaci napon kocsiról árusított növényvédő szert vásárolni. Csak ismert, megbízható kereskedőtől javasolt a növényvédő szerek beszerzése, és a számlát feltétlenül meg kell őrizni. Kétség esetén ki kell hívni a kérdéses árut forgalmazó cég szaktanácsadóját, aki megbízható információt nyújt a kérdéses termékre vonatkozóan. Még egyszer hangsúlyozni kell, hogy a legkifogástalanabbnak tűnő áru is illegális, ha nem rendelkezik Magyarországon érvényes, szabályszerű felhasználási és forgalombahozatali engedéllyel. Ez vonatkozik a párhuzamos importból származó, valamint generikus készítményekre is, de pl. a lejárt szavatosságú növényvédő szer vásárlása sem ajánlott, akármilyen árleszállítással is ajánlják. Következetetések A cikk első részében az elkövetkező, várhatóan hosszabb időn keresztül elhúzódó problémát igyekeztem felvázolni: a növényvédőszer-hatóanyagok Európai Unióban érvényes – az Unión kívüli országokban kevésbé szigorú – növényvédőszer-engedélyezési gyakorlatát. Ez várhatóan oda vezet, hogy a legfontosabb kultúrákban a leghatékonyabb növényvédőszer-hatóanyagok fokozatosan eltűnhetnek a szabályozás szigorúsága és az Unió központi szervezeteinek bizonytalansága miatt. Tipikus esete ennek a belső elválasztású mirigyek működését károsító, endokrinrombolónak nevezett hatóanyagok megítélése. 1999 óta köztéma hatósági, ipari és szabályozási körökben az endokrinrombolónak nevezett növényvédő szerek, műanyagok, vegyi anyagok hatásának, hatáskiváltó mennyiségének és további, nagyon sok kérdésnek a tisztázása, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal állandó határidőket szabva önmagának, jelenleg sem tud pontosan meghatározni. Csak halkan jegyezzük meg, hogy a cukor (hasnyálmirigy inzulintermelése) és a kávé (magas vérnyomás) is endokrinromboló hatással bír. Mivel várhatóan a nagy hatású termékek hiányai az EU-tagországokban rendkívül jelentős problémát jelenthetnek az elkövetkező évtizedekben, várhatóan növekedik a tagországokba irányuló, az EU-n kívüli országokban gyártott és felhasznált termékekkel kezelt áruk vagy közvetlenül e betiltott szerek illegális importja. Az illegális import fő iránya a tengeren keresztül Távol-Keletről beérkező áru, de pl. Magyarország esetében a szárazföldi szállítás jelentősége sem elhanyagolható. Várhatóan mindez fokozott terhelést jelent az illegális termékek ellen fellépő hatóságoknak, a növényvédőszer-gyártó iparnak és a felhasználóknak. Egy korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy mik a hamisított növényvédő szerek alkalmazásának kockázatai, és hogyan kerülhetjük el ezeket. Dr. Kádár András

Agroinform

Téma: Agrár
A legfrissebb tucat hír ebben a témában:

2018-07-16 23:40:16+02
Legyeskedünk a spárgaültetvény körül
A spárgalegyek annyiban veszélyesebbek a többi kártevőnél, hogy az értékesítendő sípokat támadják meg és teszik értéktelenné. E kétszárnyú rovarok rajzása ráadásul egybeesik a spárgaidénnyel, így a vegyszeres védekezés rendkívüli körültekintést igényel. A spárgalégy (Platyparea poeciloptera) spárgaültetvényeink egyik legveszedelmesebb kártevője. A fertőzött növények alig fejlesztenek lombot (szárat) és a nyár közepére az is elszárad, csökken az asszimiláló felületük, a tápanyagfelvételük és gyökérzetükben a tápanyag- fölhalmozás.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 2018-07-16 23:40:16+02
2018-07-16 23:40:15+02
Indul a harc a burgonyabogár ellen
Júliusban néhány igen szívós kártevővel is meg kell küzdenünk, ide tartozik a burgonyabogár, a meztelencsiga és a lótetű is. Májusban bújt elő a téli álmából, de júliusban jelenik meg nagy számban, néha tömegesen a kertekben az egyik legszívósabb kártevő rovar, a burgonyabogár. Nevével ellentétben nem csak a burgonya, hanem a paradicsom-, a tojásgyümölcs- és a paprika palántákon is nagy kárt tudnak okozni a roppant mohó lárvák is, amelyek – ha idejében nem védekezünk ellenük – tarra rágják a növények lombozatát - figyelmeztet a haon.hu.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 2018-07-16 23:40:15+02
2018-07-16 23:40:09+02
A hatékonyság és a versenyképesség növelése áll a középpontban
Komoly fejlesztések előtt áll a hazai mezőgazdaság – mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár a Magyar Hírlapnak adott interjújában. Kiemelt kihívásként említette a gyorsléptékű technológiai fejlesztés megvalósítását, köztük az öntözés fejlesztését. A következő négy év legfontosabb kérdése a mezőgazdaság szempontjából a hatékonyság, ezen keresztül pedig a versenyképesség növelése – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár. A Magyar Hírlap hétfői számában megjelent interjút az alábbiakban változtatás nélkül közöljük:
Agronapló - Beküldve: 2018-07-16 23:40:09+02
2018-07-15 22:12:33+02
Húsmarhával lassan Dunát lehet rekeszteni
Magyarországon 2014-ben 255 ezer egyedet számlált a tej- és kettős hasznú tehénállomány, ami 2017-re 244 ezerre csökkent. A húshasznú marhák száma viszont töretlenül emelkedik. Idén június 1-jén az összes szarvasmarha egyedszáma már elérte a 880 ezret. A húsmarha piaca ugyanis biztos, és az ára meglehetősen stabil. Az Európai Bizottság adatai szerint a közösség 231 ezer tonna élő szarvasmarhát és marhahúst értékesített a nemzetközi piacon 2018 első négy hónapjában, 4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Agrárszektor - Beküldve: 2018-07-15 22:12:33+02
2018-07-15 22:12:28+02
Tizenhat halőr vigyáz a balatoni halakra
Orvhalászat miatt az első félévben hét személy ellen kezdeményezett eljárást a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. Legutóbb Badacsony térségében buktak le, s akadt olyan szabályszegő is, akit letöltendő börtönre ítéltek. Jelenleg 16 halőrt foglalkoztat a társaság, s teljes erőbedobással dolgoznak a nyáron. – A lefoglalt hal mennyisége az idén nem volt számottevő – közölte Havranek Mihály, a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. horgászati igazgatója. Hozzátette: az év elején három ember ellen indult eljárás, a kikötőkben telelő keszeg állományt gereblyézték, s egyszer a Nyugati-övcsatornán értek tetten egy szigonyos halászt.
Magyar Mezőgazdaság - Beküldve: 2018-07-15 22:12:28+02
2018-07-15 22:12:27+02
Mi történt tavaly az agráriumban?
Rövid összefoglaló a hazai növénytermesztésről, állattenyésztésről és az élelmiszeriparról. A Központi Statisztikai Hivatal megjelentette Magyarország 2017-es, teljes körű elemzését, amelyben a hazai és nemzetközi makrogazdasági környezet mellett áttekintést nyújt a magyar ágazati teljesítményekről is - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Agrotrend - Beküldve: 2018-07-15 22:12:27+02
2018-07-14 16:09:52+02
Vadászok aranykora jön: csaknem felezni kell a nagyvadállományt
Megjelentek a vadgazdálkodási tájegységek vadgazdálkodási terveiről szóló rendeletek, amelyek alapján megindulhat az első, húsz évre szóló vadgazdálkodási üzemtervezés. Vadászatra jogosult alatt alaphelyzetben nem a terület használóját, hanem a terület tulajdonosát kell érteni - hacsak ezt a jogosultságát nem adta bérbe. Magyar Közlönyben megjelentek a vadgazdálkodási tájegységek vadgazdálkodási terveiről szóló rendeletek. Ezek alapján elkezdődhet a Dél-dunántúli, a Duna–Tisza közi, az Észak-dunántúli, a Tiszántúli és az Északi hegy- és dombvidéki Vadgazdálkodási Táj vadászati hasznosítása.
Agroinform - Beküldve: 2018-07-14 16:09:52+02
2018-07-14 16:09:39+02
Tovább csökkent a juhállomány, a sertések száma viszont megugrott
Az elmúlt egy évben 15 ezerrel nőtt a szarvasmarha-, 50 ezerrel a sertésállomány, ugyanakkor a juhok száma 14 ezerrel, a tyúkoké pedig 776 ezerrel csökkent – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szarvasmarha-állomány 2010 óta tartó növekedése tovább folytatódott, az állatok száma megközelítette a 880 ezret június elsején. A tehénállomány egy év alatt 4 ezerrel, 397 ezerre nőtt.
Agroinform - Beküldve: 2018-07-14 16:09:39+02
2018-07-14 16:09:32+02
Több mint 2000 gazdálkodó kapja meg baromfi és sertés állatjóléti támogatását
Július 10-én kezdődtek meg a kifizetések. A Magyar Államkincstár megkezdte a 2018. első negyedéves baromfi és sertés állatjóléti támogatások kifizetését - olvasható a szervezet oldalán. A Kincstár befejezte a baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007 (XI.28.) FVM rendelet, valamint a sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 140/2007 (XI.28.) FVM rendelet alapján a 2018. első negyedévre benyújtott kifizetési kérelmek bírálatát.
Agrotrend - Beküldve: 2018-07-14 16:09:32+02
2018-07-14 18:23:50+02
Nagy számban kell csökkenteni a vadállományt
A Szent István Egyetem bevonásával készült el a tízéves nagyvadlétszám-apasztási program. A július 3-i Magyar Közlönyben megjelentek a vadgazdálkodási tájegységek vadgazdálkodási terveiről szóló rendeletek - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) szerint a Dél-dunántúli, a Duna–Tisza közi, az Észak-dunántúli, a Tiszántúli és az Északi hegy- és dombvidéki Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási terveiről szóló rendelet megjelenésével megindulhat a húsz évre szóló vadgazdálkodási üzemtervezés.
Agroinform - Beküldve: 2018-07-14 18:23:50+02
2018-07-14 18:16:01+02
A gombabetegségek most a kertész legnagyobb ellenségei
Idáig megúsztuk a kórokozók (gombák, baktériumok) járványait, sőt néhány gyümölcsfánk jobban néz ki, mint az előző években. Alig látok a diófákon a gnomónia gombától illetve a baktériumtól származó tüneteket, a körterozsda élénk foltjai sem világítanak ki a kertekből. A lisztharmat fajok bezzeg nem hagytak cserben minket a szőlőn, az almán, a tökféléken és a dísznövényeken, és a varasodás is megjelent az érzékeny fajtákon, az esősebb országrészekben. Már többször írtam róluk, a bevethető gombaölők között sincs nagy változás, évek óta.
Agroinform - Beküldve: 2018-07-14 18:16:01+02